Ha szenvedélyeinkért odadobjuk életünket - hagyján! De olyan szenvedélyért, amit nem érzünk?...

🌙 Éjszaka 🔮 Jövőkép

Kapcsolódó idézetek

Ha nem akarunk kockáztatni valaki mellett döntve, inkább ne is szeressük. Viszont ha "eszeveszetten" szeretünk valakit anélkül, hogy érzéseinknek gátat szabnánk, talán jobb, ha lemondunk a szerelemről.
Szenvedély - mindannyiunkban megbújik. Alszik. Vár... és bár nem akarjuk, nem kérjük, végül felkavar. Kinyitja száját és üvölt, beszél hozzánk. Irányít. A szenvedély uralkodik rajtunk, mi pedig engedelmeskedünk. Mi más lehetőségünk lenne? A szenvedélyből merítünk legjobb pillanatainkban: a szerelem örömében, az utálat tisztaságában és a fájdalom extázisában... Néha elviselhetetlenül fáj. Ha tudnánk szenvedély nélkül élni, talán békességet találnánk, de akkor üresek lennénk. Üres szobák: lefüggönyözve, nyirkosan. Szenvedély nélkül - igazán holtak lennénk.
Az élet... a szenvedély... a láng. Szavak, melyek nem tûnnek fontosnak, mégis, ha valaki megízleli az érzést, melyet e szavak jelentenek, a hiányuk később begyógyíthatatlan ûrt hagy a szívben.
Úgy gondolom, hogy a szerelemre nem szabad egy életet alapozni; de talán az a lényeg, hogy valaminek teljesen át tudjuk adni magunkat. És ne aprózzuk el az érzéseinket.
A szerelem szenvedés. Hogy elkerüljük a szenvedést, nem szabad szeretnünk. De akkor attól szenvedünk, hogy nem szeretünk. Woody Allen
Nem hiszem, hogy az életünk arra való, hogy leéljük valaki mellett, akihez nincs kedvünk már odabújni. Boldogtalanná tesszük őt is és magunkat is. Rácz Zsuzsa
Hogy van egy célunk, amelyért nem habozunk emberáldozatot hozni, minden veszélyt vállalni, minden rosszat, sőt akár a legrosszabbat magunkra venni: ez a nagy szenvedély. Friedrich Nietzsche
Van pár dolog az életben, amit se irányítani, se megváltoztatni nem tudsz, élned kell vele. Miénk a döntés, hogy feladjuk vagy folytatjuk tovább. Nick Vujicic
Szenvedély. Egy hatalmas erő, ami akkor is emlékünkben él, mikor már régen elhamvadt. Egy csábító vágy, ami váratlan szeretők karjaiba taszít minket. Egy mindent elsöprő érzelem, ami ledönti a falat, amit a szívünk védelmére emeltünk. Egy olthatatlan szerelem, ami újra és újra fellángol, hiába is próbáltuk hamu alatt tartani. Igen. Minden érzések közül a szenvedély az, ami értelmet ad annak, hogy élünk, és mentséget arra, hogy elkövetünk mindenféle bûnt.
Ha életünk mérlegén a józan ész serpenyője nem egyensúlyozná a szenvedély serpenyőjét, a vér és természetünk aljassága a legőrültebb végletekbe ragadna: de hát eszünk is van, lehûtni dühöngő indulatainkat, húsunk háborgását, zabolátlan vágyainkat; amit te szerelemnek hiszel, én azt vágyak sarjadékának veszem. William Shakespeare