Ha szívünk lánggal ég, Be szép az éj homálya! Az Éj - mindnyájunk szíve-vágya!

Kapcsolódó idézetek

1. Lámpásunk ég az éjben, Szél fújja lángját tovább. Ébren vagy, s én is ébren, Megyünk, bár tudnám, hová! Aurevoir.
2. Legyen a nyárnak minden perce a szerelemé, Érzem, egymás tüzében hogy foszlunk semmivé, Mert égni és szeretni akar, aki él, Majd szomorkodhatunk szépen, ha eljön a tél. Ákos
3. Valakit, valamit szeretni kell. A szerető szív tündököl. S Isten világa örök éj marad Annak, ki mindent csak gyûlöl. Endrődi Sándor
4. Ünnep, oly szép a gyertya, ha ég, A szeretet asztalánál ott ülünk mindannyian. Hó és hideg, de a szándék meleg, A kevés is több lesz, ha a szíved adod bele. Edda
5. Akár csillag legyen, biztos éji lámpa, Akár bujdosó láng - én megyek utána! Arany János
6. Emelje ez föl lelkeinket, Hogy mi vagyunk a lámpafény, Mely amidőn a többi alszik, Ég a sötétség éjjelén. Petőfi Sándor
7. Szeretlek, mert oly szép szemed van, Hogy nappal van, hol az ragyog; Még a lelkemben sincsen éjjel, Pedig én oly sötét vagyok! Vajda János
8. A szívem, a szíved, a szívünk, a kettőnk gyönge szíve! Mennyi harc várt és hány kudarc, s mily súlyosak, szegényre! Csoda, hogy máig is dobog, s ha ránk-terül az éjjel: a szívem, a szíved, a szívünk bírja még szenvedéllyel! Rákos Sándor
9. A Szeretet Nap, amely bevilágítja lelkünk egyik felét. A Barátság Hold, amely ragyogóvá teszi lelkünk másik felét. Nap és Hold mindannyiunk számára fénylik, hogy lelkünket felemelje, gondolatainkat csillagmagasságokig röpítse.
10. Ó, ha eljön öregkorunk, Szerelmünk mélyebb s babonásabb... Ragyogj, ragyogj hát, alkonyunk, Végső szerelmünk fénye, áradj!