Ha tudjuk, hogy mi előtt állunk, a lelkünk hozzászokik és csökkenti az izgalmat, azáltal, hogy az eljövendővel szemben megszilárdul, mielőtt az valósággá válik, és bennünket abba az állapotba helyez, hogy békében és nyugalommal fogadjuk.

Kapcsolódó idézetek

1. A lelkünk akkor nyer megnyugvást, amikor egészen egyszerûen felhagyunk a küzdelemmel, és tudomásul vesszük a tényeket. Daniel Gottlieb
2. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy saját parancsainknak engedelmeskedjünk. Ha ezt megszoktuk, egyre kevésbé vágyódunk lényegtelen dolgokra. Rudolf Steiner
3. Minél idegőrlőbbek a hétköznapjaink, minél inkább úgy érezzük, kihasználnak bennünket, lelkünk annál erősebben törekszik a kiegyenlítődésre, a nyugalmi állapotra. Kontra Ferenc
4. Legyen szó akármilyen ránk váró kihívásról vagy épp nehézségről, betegségről: amint elkezd kibontakozni a rettegett esemény, és körvonalazódik, mivel is állunk szemben, sokkal kezelhetőbbnek és túlélhetőbbnek tûnik majd az egész, mert egyre több lesz róla az információnk, így egyre kevésbé érezzük magunkat kiszolgáltatottnak. Al Ghaoui Hesna
5. A megelőlegezett szeretet és bizalom eredményeként megindul a lelkekben az átalakulás! A sebzett, megriasztott, felőrölt, de fejlődésre még így is alkalmas, bizakodó emberlélekben az iránytû a jó, előrevivő irányba fordul.
6. Ha képesek vagyunk megfelelően átformálni gondolatainkat, érzelmeinket s magatartásunkat, akkor nemcsak hogy könnyebben megbirkózunk a szenvedéssel, hanem eleve sokkal kevesebb szenvedés vár ránk. Tendzin Gjaco
7. Ha nem tudjuk megtisztítani életünket mindattól, amitől félünk, célravezetőbb, ha az aggódás helyett inkább a türelmet, az elfogadást és az egykedvûséget gyakoroljuk. Az elkerülhetetlen elleni harc csak szenvedésünket és boldogtalanságunkat táplálja.
8. Az arról való tudásunk, hogy a nap mikor kel fel, mikor várható a következő holdfogyatkozás, vagy hogy mely útvonalon halad majd a következő hurrikán, enyhíti talajvesztettségünk és kisebbrendûségünk érzetét a világmindenséggel szemben, és lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük: a múlt félelmetes eseményei - amelyeket egykor isteneknek tulajdonítottak, s amelyekre egy időben rémülettel és borzadállyal tekintettek, nagy óvatossággal kezeltek - valójában teljesen szokványos jelenségek. Alessandro Vespignani
9. Megkönnyebbülést hoz, ha hagyjuk, hogy az elme elcsendesedjen, és csak "legyen" mindabban, ami körülveszi.
10. Ami jön, az jön! Vagy tán azzal, hogy félünk, képesek vagyunk megakadályozni, hogy a hideg hideg legyen? S a félelem megvéd-e bennünket az éhségtől? Jóllakunk talán, és nem nyomorgunk, ha már most aggodalommal gyötörjük magunkat? Felix Salten