Ha valami a hírekbe kerül, akkor amiatt nem kell aggódni. Mert a hír a definíciója szerint is valami olyasmi, ami szinte soha nem történik meg: éppen ezért hírértékû. Vagyis pontosan azoktól az eseményektől tarthatunk joggal, amelyek annyira mindennaposak, hogy már nem is születik belőlük hír.

Kapcsolódó idézetek

1. A jó hír nem hír. A jó hírekről szinte soha nem számolnak be. Tehát a hírek szinte mindig rossz hírek. Ha rossz hírt hallunk, tegyük fel magunknak a kérdést, hogy egy hasonló horderejû jó hír eljutott volna-e hozzánk! Hans Rosling
2. A jó hírről mindig megkérdezzük, hogy igaz-e, mert olyan nehéz elhinni. De ha rossz hírt kapunk, ritkán kérdezünk, mert azt könnyû elhinni.
3. Nincsenek véletlenek. Amikor azt hittem, hogy ami éppen történt, csak a véletlen mûve, nem tévedtem. Nem én. Csak annyiban, hogy a véletlen nem azt jelenti, mint a köznapi beszédben. Azaz valami előre nem látható, ki nem számítható, egyedi dolgot. A véletlenek sorsszerûen, sőt, szükségszerûen következnek be. Légrádi Gergely
4. Az "igen valószínûtlen"-t hajlamos az ember úgy venni, mint "lényegében lehetetlen"-t, és ha egyszer idáig jutunk, akkor egyre halkabban fogjuk majd magunkban kimondani azt, hogy "lényegében", s végül már nem is tulajdonítunk neki jelentőséget. De a lehetetlen és a valószínûtlen mégsem ugyanaz. A lehetetlen dolgok sohasem történnek meg, valószínûtlen dolgok viszont nemegyszer. Jordan Ellenberg
5. Nem tudjuk értékelni a dolgokat - nem a hírük, hanem a természetük szerint kell döntenünk róluk. Nincs bennük semmi nagyszerû, hogy értelmünket magukhoz édesgessék, csak éppen megszoktuk, hogy bámuljuk őket. Hiszen nem azért dicsérik mindezt, mert kívánatos, hanem azért kívánják, mert feldicsérték, s miután egyesek tévedéséből mindenki tévedése lett, mindenki tévedéséből így lesz egyesek tévedése. Lucius Annaeus Seneca
6. Mondják, semmi sem történik véletlenül, de azt nem említik, mekkora horderejû maga a történés. És azt sem, hogy az ember nem ismeri fel azonnal a jelentőségét.
7. Ha (...) rosszat hallasz valakiről, óvakodva hidd el. A hírnek s pletykának gyakran semmi alapja nincs s a legtöbb esetben nagyítva s eltorzítva terjed tovább. Az emberiség általában és az egyes emberek is nem ritkán olyan jók, minők lehetnének s lenniök kellene, de ritkán oly rosszak, minőknek őket a gonosz akaratú rágalom festi. És ha kénytelen vagy is elhinni a hallott tényt, mert valóságán lehetetlen kételkedned, ne ítélj azonnal, ne kárhoztass kíméletlenül. A hír, még ha való is, csak magát a tényt mondja el, s hallgat azon előzményekről, melyeknek talán kényszerítő hatalma a tényt előidézte s melyek a tettet magát gyakran más alakban tüntetik elő. Deák Ferenc
8. Muszáj mindig annak történnie, amire az előzmények alapján számítunk? Nem történhetne egyszer, véletlenül, valami más? De hát nem történik. Rakovszky Zsuzsa
9. Valós válaszokat csak valós kérdésekre lehet adni. Mi értelme van, például, megkérdezni, hogy van-e ennek értelme? Mindig történik valami, és nagy valószínûséggel csak úgy magától nem szûnik meg semmiféle történés. Fölösleges is tudni, hogy miért. Mert ha tudnunk kellene, akkor már rég tudnánk. És valóban tudnánk, nem csak nagyjából. Ami a halált illeti: csak akkor kellene félnünk tőle, ha mi találtuk volna ki. Ne vegyétek komolyan a prédikátorok fenyegetéseit, nem a mi bûnünk. Nem kellene bûntudatot éreznetek amiatt, hogy meg fogtok halni, és rettegnetek sem kellene. Végül is, mi reményünk maradna, ha nem lennénk halandók?
10. Ismered a különbséget a hír és a pletyka között, nemde? A hír az, amit az emberek tesznek. A pletyka meg arról szól, hogy mennyire élvezték.