Ugrás a tartalomra
-
-
-
-
-
-
-
-
Ha (...) rosszat hallasz valakiről, óvakodva hidd el. A hírnek s pletykának gyakran semmi alapja nincs s a legtöbb esetben nagyítva s eltorzítva terjed tovább. Az emberiség általában és az egyes emberek is nem ritkán olyan jók, minők lehetnének s lenniök kellene, de ritkán oly rosszak, minőknek őket a gonosz akaratú rágalom festi. És ha kénytelen vagy is elhinni a hallott tényt, mert valóságán lehetetlen kételkedned, ne ítélj azonnal, ne kárhoztass kíméletlenül. A hír, még ha való is, csak magát a tényt mondja el, s hallgat azon előzményekről, melyeknek talán kényszerítő hatalma a tényt előidézte s melyek a tettet magát gyakran más alakban tüntetik elő.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Nem szeretem azon prózai lelkületû nőket, kiknek kedélye az anyagiasság bilincseiből menekülni s a mindennapiasság színvonalán felül emelkedni nem képes, kik minden tárgyat, minden eszmét egyedül az anyagi haszonnak s élvezetnek mértékével mérnek: s a tavaszt csak azért óhajtják, hogy fûteni ne kelljen, a fát csak gyümölcséért, a virágot illatáért szeretik, s a holdvilágnak is csak akkor örülnek, midőn úton vannak, vagy vásznat akarnak fehéríteni. Rideg annak lelke, ki csak anyagilag élvez, s ki a szépért, jóért, legyen az tárgy vagy eszme, föl nem tud lelkesülni.
-
-
-