Ha volt is bûn, mit elkövettem, már régen leróttam az árát. Nem kell több férfi, aki átver, nem kell több gyötrelem, sóhaj, ábránd!

Kapcsolódó idézetek

1. Ütöttek és én visszavágtam, megcsaltak s én is csalni kezdtem el, hazudtam, loptam, konspiráltam, most már tudom, ezért nem vesztem el. (...) Bûnös vagyok? Nem érzem bûnömet. Mást nem, csupán élni akartam s nem vagyok rosszabb, mint a többiek.
2. Nem hazudok már jó ideje magamnak, bármikor hangosan köszönök a bajnak. Nem félek tőle, belenézek a szemébe, mire feleszmélnék, már vége. Horváth Tamás
3. Amit elkövetett ellenem, aljas volt, de miután megváltozott a szíve mélyén, már nem róhatom fel neki. Bernard Malamud
4. Ha nincs ellene kifogásod, jobb szeretném, ha nem takarnád el az arcod. Már eddig is túl sokáig nélkülöztem... tovább már nem bírnék meglenni nélküle. Stephenie Meyer
5. Elmúltak azok az idők, hogy szegény szerencsétlenként pityeregjek. Nem vagyok a húgát gyászoló, a szerelmét visszavágyó tehetetlen nő, és nem vagyok az aggódó, a bosszúra éhes asszony, aki dühében fel alá járkál. Nem vagyok se lány, se társ, sem anya, nem vagyok bûnbánó, szomorú, megfélemlített vagy épp kilátástalan. Soha nem is voltam. Mind csak álarc, egy játék.
6. Nekem a könnyem többet már nem hull, minden fájdalmam lassan már elmúlt. Valahol vár, vár rám, aki megbecsül és nem vág át.
7. Megcsalni valakit talán nem szép dolog, de bevallani neki több, mint aljasság.
8. Bánom, nem bánom, mástól nem várom, Tőled sem várom el. Tettem, megtettem, éltem, ha élhettem, Többet nem értem el. Félek, nem félek, mást már nem kérek: A végét ne rontsam el. Adtam, nem kellett, kértem, nem tellett, Menj Isten "hírivel"! Ismerős Arcok
9. Átvertél. Hallom, hogy csöngetsz, megyek kinyitni az ajtót és arra gondolok, hogy nem is bírom ezt az embert, csak megint áltatni fog. Aztán kinyitom az ajtót és a rossz érzések eltûnnek, mert meglátom a mosolyod és ennyi elég. Bíztam abban a mosolyban. (...) Olyan különös, minden megváltozott. Egyik nap még te vagy a jövőm, másnap pedig a bosszúságom, most pedig majdnem a múltam.
10. Volt néhány évünk, véget ért. Elromlott, mindegy is, miért, hagyjuk hát végre, kit mi sért, ez, amit ránk a sors kimért. Birtalan Ferenc