Elmúltak azok az idők, hogy szegény szerencsétlenként pityeregjek. Nem vagyok a húgát gyászoló, a szerelmét visszavágyó tehetetlen nő, és nem vagyok az aggódó, a bosszúra éhes asszony, aki dühében fel alá járkál. Nem vagyok se lány, se társ, sem anya, nem vagyok bûnbánó, szomorú, megfélemlített vagy épp kilátástalan. Soha nem is voltam. Mind csak álarc, egy játék.

Kapcsolódó idézetek

1. Tudom, nem voltam szívderítő társalkodó, és könnyáztatta tekintetem, kialvatlan karikás szemeim híven tükrözték világfájdalmamat. Hagytam, hogy szabadon leváljanak rólam, senkinek a barátságáért nem kívántam könyörögni. És tényleg, egy idő után jöttek helyette mások, olyanok, akiknek nem számított a nincstelenségünk, az anyagi kiszolgáltatottságunk.
2. A szégyenkezésre természetesen szükség van, így kívánja meg az illem. És ezt várják el egy nőtől. Nekünk nőknek sok érzelmet kell megjátszanunk, amit valójában nem érzünk... azt viszont nem bírom elviselni, ha olyasmit kell mondanom, amiről egyértelmû, hogy másképpen gondolom. Mi értelme van ennek az alakoskodásnak? Ha a világ egy bizonyos módon bánik a nőkkel, felesleges megjátszani az ellenkezőjét. Nem, sosem szégyenkeztem. Egy csöppet sem. Sőt, minden jogom megvan, hogy büszke legyek mindarra, amit elértem... persze, ezt nem kürtölhetem szét ezekkel a szavakkal. Ki tudja, mit szólnának az emberek... George Bernard Shaw
3. Szomorúnak tûnök, mert nincs bátorságom ahhoz, hogy elmeneküljek tőled. Azt hiszem, nem akarom tudomásul venni az igazságot: neked én semmit sem jelentek, csak egy álom vagyok. Te szeretsz játszani az élettel, nem félsz semmitől, még tőlem sem. De szeretném, ha tudnád, én nem egy tárgy vagyok, sem egy kisbaba. Consuelo de Saint-Exupéry
4. Valakinek végre meg kell értenie. Valakinek végre elégnek kell lennie ahhoz, hogy elég legyek számára. Csendesen fordulok el ettől a torz világtól, a világ arcától, amiben minden olyan másképp történik, mint ahogyan lehetne. Kiesünk egymásból. Ledobott, megunt cipők. Kiégett vágyak a sarokban. Álmok, melyet soha nem mertünk végigálmodni. Albert Tímea
5. Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz. Már nem akarom megsimogatni a fejed, megnyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom, hogy megcsókolj. De mosolygok is Rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit. Hétköznapi leszek Veled. Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk. Kovács Ákos
6. Nekem a könnyem többet már nem hull, minden fájdalmam lassan már elmúlt. Valahol vár, vár rám, aki megbecsül és nem vág át.
7. Ha szerepet játszanék, az már nem én lennék. Ebben az esetben is szeretnének vagy gyûlölnének. Így aztán inkább vagyok önmagam. Tapodi Brigitta
8. Nem akarom sem túlbecsülni a múltat, sem csak a jövőbe belevetni magam. Minden a pillanaté.
9. Előttem már nem kell megjátszanod az erős kősziklát. Most már leveheted az álarcodat. Azért vagyok itt, hogy a könnyeidet felitassam az arcodról.
10. Egy korlátozó társadalomban felnövő fiatalemberként eszményítettem, angyalnak láttam a nőket, és nem valóságosan és méltányosan szemléltem őket. Ahogy idősebb lettem, rájöttem, hogy se nem angyalok, se nem démonok. Mindannyian emberek vagyunk, szabadok, hogy azok legyünk, amik vagyunk. Csupán emberek. Boris Vallejo