Hányszor így volt már: hiába vártam az óvatos lépéseket, csak a csend nőtt bennem, te elmaradtál.

Kapcsolódó idézetek

1. Néha minden csak akkor kezdődik, ha csendben maradsz.
2. Várom, hogy szóljon - félrehallom a csendet.
3. Várok, hogyha váratsz, megyek, ha terelsz, maradék szemérmem némasága ez, úgyse hallanád meg, hangot ha adok, sûrü panaszommal jobb, ha hallgatok. Pilinszky János
4. Megyek utána, ahogy csak bírok, de mindig csak egyre nagyobb a távolság kettőnk között.
5. Olykor hallom a csendedet, készülődöm is a keresésre, próbálok hinni benned, imádkozni hozzád - aztán megint csak végleg egyedül. Demény Péter
6. Mind hiába, mind hiába! Csak egy néma jelt sem adtál; Az én szivem oly meleg volt, 'S te oly hidegen maradtál.
7. Nem jöttél de lehet hogy csak én vártam rossz helyen.
8. Szívódik belém némaság. Felnő magányom, mint a fák. Serfőző Simon
9. Keveset beszéltünk, mert túl sok mondanivalóm volt. Mindig olyankor legnagyobb a hallgatás. Fredrik Backman
10. Tudod, ki van egyedül? Az, aki egyre halmozza magában a csendet.