Hasznos, ha felcímkézzük az érzelmeinket - például: "ez itt aggodalom". A címkézés eltávolít bennünket attól, ami zajlik bennünk. Olyanok leszünk, mint a felhők felett szálló repülőgép. A felhők ott vannak ugyan, de messzebb. A tanú helyzetéből szemlélődve távolabb kerülünk a gondolatainktól és érzelmeinktől, így nagyobb a valószínûsége, hogy múló jelenségnek érezzük őket, s nem azonosulunk velük.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor sikerül megnevezni egy érzést, az néha el is oszlatja magát az érzést, mintha megfosztaná a hatalmától. Ha tudjuk, hogy dühösek vagyunk, és megtaláljuk a szavakat, amelyekkel kifejezhetjük a dühünket, alábbhagynak az indulataink. Ha tudjuk, hogy amit érzünk, az szerelem, akkor ez a tudásunk enyhítheti a bizsergést. Alexander McCall Smith
2. Amikor tisztelettel és méltósággal fordulunk mások felé, mindenáron igyekezzünk elkerülni a címkézést, mert ez csak felerősíti az előítéleteket - beskatulyáz minket, és olyan kategóriákba kényszerít, amelyekből nehéz, sőt talán lehetetlen kikeveredni. Az ember mindig több annál, mint ahogyan a társadalom "vélekedik" róla. Mungi Ngomane
3. Minél távolabb vagyunk egy élménytől, annál közelebb érezzük a szívünkhöz, hiába próbáljuk meg elfojtani és elfelejteni. Amikor számûzetésben vagyunk, minden apró emléket féltve őrizgetünk, ami a gyökereinket juttatja eszünkbe. Paulo Coelho
4. Amikor fokozzuk tudatosságunkat gondolatainkkal és érzéseinkkel kapcsolatban, akkor tágabb környezetünk részeként még inkább képesek vagyunk mindezt bizonyos távlatból szemlélni. Amennyiben ebből a nem ítélkező megközelítésû perspektívából tekintünk magunkra, akkor az segíthet annak felismerésében, hogy melyek életünk stresszes területei. Az életünkben jelentkező stressz jeleinek észlelése és beismerése révén megfoszthatjuk a betolakodót attól az erőtől, amely nyugtalanná, szorongóvá vagy levertté tesz bennünket.
5. Lehetőségünk van függetleníteni magunkat a gondolatainktól, hiszen a gondolatok jönnek és mennek. Így megszabadulhatunk attól, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsunk a gondolatainknak.
6. Emberként automatikusan értékelünk és ítéleteket alkotunk: tetszik vagy nem tetszik, jó vagy rossz, pozitív vagy negatív. Ez természetünkből fakad. Gyors eszköz az agyunknak ahhoz, hogy felmérjen egy-egy helyzetet vagy tapasztalatot. Egyfajta mentális rövidítés. (...) Ha megállunk, és ítélkezés nélkül megengedjük, hogy minden úgy legyen, ahogy van, akkor rá tudunk nézni az adott tapasztalatra, elgondolkodhatunk rajta, és bölcsen választhatunk a lehetőségek közül, már ha egyáltalán úgy érezzük, szükségünk van valamire. Így eltávolodunk az automatikus reakcióinktól, amelyek nem mindig segítenek.
7. Az érzéseink úgy változnak, akárcsak az évszakok, és ha éppen egy olyan történetet mesélünk magunknak, amit jónak ítélünk, boldogok leszünk, és jól érezzük magunkat. Ha olyan történetet mesélsz be magadnak, amit rossznak címkézel fel, szomorúságot érzel majd.
8. Legyen szó akármilyen ránk váró kihívásról vagy épp nehézségről, betegségről: amint elkezd kibontakozni a rettegett esemény, és körvonalazódik, mivel is állunk szemben, sokkal kezelhetőbbnek és túlélhetőbbnek tûnik majd az egész, mert egyre több lesz róla az információnk, így egyre kevésbé érezzük magunkat kiszolgáltatottnak. Al Ghaoui Hesna
9. Az érzelmek beletartoznak életünk egyenletébe, de nem jelentik az egész életet. Csak mert valamit jónak érzünk, ez még nem jelenti azt, hogy valóban jó is. Csak mert valamit rossznak érzünk, ez még nem jelenti azt, hogy valóban rossz is. Az érzelmek pusztán jelzőtáblák, neurobiológiánk javaslatai, nem parancsok. Tehát nem kell feltétlenül bízni bennük, sőt, hitem szerint inkább hozzá kellene szoktatni magunkat, hogy megkérdőjelezzük őket. Mark Manson
10. Nagyon fontos, hogy tudatában legyünk annak, amikor másokról vagy akár önmagunkról előítéletesen gondolkodunk, és hogy megkérdőjelezzük ezeket a sokszor automatikus gondolatokat, enélkül ugyanis nem fogunk tájékozott döntéseket hozni társainkról és magunkról. Áldozatként pedig azt is tudatosítanunk kell, hogy nem kell csöndben tûrnünk, amikor más emberek mindenféle címkékkel ellátott dobozokba zárnak minket. Philip Zimbardo