Hegel megjegyzi valahol, hogy minden nagy világtörténelmi tény és személy úgyszólván kétszer kerül színre. Elfeledte hozzáfûzni: egyszer mint tragédia, másszor mint bohózat.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden ember játszik valamit (...), némelyek tragédiát, mások komédiát vagy bohózatot, néha mind a hármat.
2. A világtörténelem sokaknak olybá tûnhet, mint egyetlen zuhanás a katasztrófába, zuhanás egyik katasztrófából a másikba, az előzőből a következőbe. Mindig sajog valami az emberiség testén, s ha valahol hirtelen kifakad, s gyógyulni kezd, egy másik testtájon újra indul a daganat. Viktor Emil Frankl
3. Ugyanazt az eseményt vagy jelenséget kétféle módon szemlél­hetjük: humorosan vagy tragiku­san. Ez többnyire hozzáállás kér­dése. A világon mindenen lehet nevetni, kivéve, persze, az olyan abszolút tragikus eseményeket, mint a háború vagy a korai halál. Viktoria Tokarjeva
4. A történelem hajlamos aránytalanul felnagyítani egyes tulajdonságokat, míg a többiről megfeledkezik. Frank Herbert
5. A világtörténelem, sajnos, nem holmi szép költészet. Híjával van a változatosságnak. Főként a kellemetlen dolgok ismétlődnek egyre-másra. Ernst Hans Gombrich
6. Hogy az emberiség történelmét végigkíséri a hazugság, az valószínûleg annak ellenére is nyilvánvaló, hogy a nemzetek hajlamosak saját hőseiket mitizálni, az emberi gyarlóság jelzéseit lefosztani róluk, és pőre glóriában a történelmet tanuló ifjúság elé állítani őket. A történelemírásnak világszerte száz és száz olyan piedesztálra állított hőse van, akik a valóságban kevésbé voltak példaképnek valók.
7. A történelemnek olykor kihagy az emlékezete. Érdekes módon gyakran kifejezetten jelentős tényekről is elfeledkezik, holott épp az lenne a kötelessége, hogy ezeket örökítse meg.
8. Előfordul az életben, hogy minden rossznak tûnik. Amikor minden erőfeszítés dacára és minden látható ok nélkül beköszönt a tragédia, és van, mikor minden tökéletesen alakul.
9. Egy őrült, aki istennek képzeli magát (...) ez történik, kedvesem. Újra és újra, végig a történelem során. S magával ragadja az egyes embert. Agatha Christie
10. Az ember néha olyan buta. Azt hiszi, vannak történelmi dolgok, meg vannak magánügyek, s a kettő nem tartozik össze. Közben kiderül, hogy mindig minden összetartozik. Ha az ember a történelmi eseményekkel foglalkozik, millió meg millió ember magánéletét találja mögöttük. Szabó Magda