Helyesebb, ha nem sokat foglalkozunk az öregséggel, hanem elég harcos életet élünk, hogy akkor is ragaszkodni tudjunk még hozzá, amikor már elvesztettünk minden illúziót és kihalt bennünk a szenvedély.

Kapcsolódó idézetek

1. Mi haszna, ha az egész élet azzal telik el, hogy a sorsunkkal harcolunk? (...) Nem egyszerûbb elfogadni azt, ami van? Azon belül mutatni meg, hogy mit érünk? Németh László
2. Ha nem tudjuk megtisztítani életünket mindattól, amitől félünk, célravezetőbb, ha az aggódás helyett inkább a türelmet, az elfogadást és az egykedvûséget gyakoroljuk. Az elkerülhetetlen elleni harc csak szenvedésünket és boldogtalanságunkat táplálja.
3. Semmi értelme úgy megöregedni, ha közben minden szórakozástól gondosan elzárkózunk. De ha ugyanannyira élvezni akarjuk életünk második felét vagy kétharmadát, mint az elsőt, akkor vigyázzunk a testünkre. Lehet, hogy rémesen unalmasnak és középkorúnak hangzik, amit mondok, de ha az ember egyszer tényleg eléri a középkorúság határát, egyáltalán nem tûnik majd butaságnak ez a szabály.
4. Ha már az ember nem akar semmit, akkor meghal. Szerintem ez tart minket fiatalon is, hogy még kitûzünk magunk elé célokat, terveket, azokat megvalósítjuk... és egyébként teljesen mindegy, hogy mi az.
5. Az öregség leghatalmasabb fegyvere a tudományokkal való foglalkozás. Azok ugyanis, ha minden időben foglalkozunk velük, miután sokáig és sokat éltünk, bámulatos gyümölcsöt teremnek. Marcus Tullius Cicero
6. Öleljük hát az öregséget szívünkre és szeressük: tele van gyönyörûséggel, ha élni tudunk vele. Lucius Annaeus Seneca
7. Mindannyian tudjuk, hogy idővel öreggé és rondává válunk - és azt is, hogy ennek a sorsnak nem szükséges elragadnia tőlünk a szeretetet, hanem ehelyett idős korunkban több szeretetet adhatunk és kaphatunk, mint fiatal éveinkben, ha erénnyel, együttérzéssel és nagylelkûséggel élünk. Stefan Molyneux
8. Nem élünk örökké, de jobb hiú ábrándokban létezni, mint szembenézni az elmúlással.
9. Öregedni nehezebb, mint meghalni, annál az oknál fogva, hogy egyszerre és egészében lemondani valamely javunkról, kevésbé fájdalmas nekünk, mint naponta és apránként feláldozni. Henri-Frédéric Amiel
10. Az öregség nem a fiatalkori gyönyörök folytatása, hanem hosszú alászállás, amelyben az élet örömei, végül a legegyszerûbbek és legkisebbek is, hátramaradnak az úton. Persze: mindnyájan harcolunk a kétségbeesés ellen, de a végén mégiscsak az győz. Mert győznie kell. Hogy búcsúzni tudjunk. Jeffrey Eugenides