Ugrás a tartalomra
Hogy szeretlek-e (...)? Téged?! Az olyan lenne, mintha egy jégtömböt szeretnék. Nem, még csak nem is olyan, mert a jég idővel megolvad, de te, te soha.
Kapcsolódó idézetek
-
- Soha nem mondtad, hogy szeretsz. (...)
- Most sem mondom.
- Akkor hát mit akarsz?
- Tetszel. Kívánlak. Azt akarom, hogy az enyém légy. Ennek semmi köze sincs a szerelemhez.
Berkesi András
-
Biztosan tudom, hogy szeretlek, és ennek valami szép dolognak kellene lennie, de valahogy mindig eltorzul. Szeretném kimerevíteni az időt, téged és önmagamat, hogy sose érjen véget, ugyanakkor szeretnék véget vetni neki, hogy ne kelljen várni a végét.
Piia Leino
-
Sok olyan embert ismersz, aki még soha nem szeretett? Kíváncsi vagy rá, hogy szeretek-e valakit? Nos, a válaszom: nem, de igen, és mégis nem.
Marc Lévy
-
Szeretlek, mint a folyó, amely magányosan és gyengén indul útnak a hegyen, aztán elkezd növekedni, csatlakozik más folyókhoz, és végül már nincs az az akadály, amit ne tudna leküzdeni, hogy eljusson oda, ahova akar. Így hát elfogadom a szereteted, és átadom neked az enyémet. (...) Egy olyan szeretetet, amelynek nincs neve, nincs magyarázata, ahogy a folyó sem tudja megmagyarázni, miért pont arra tart, amerre tart, csak folyik előre. Egy olyan szeretetet, amely nem kér és nem ad semmit cserébe, csak van. Én soha nem leszek a tiéd, te soha nem leszel az enyém, de így is elmondhatom, hogy szeretlek.
Paulo Coelho
-
Szerettelek... úgy szerettelek, ahogy nem tudok és nem is akarok szeretni többé, kritikátlanul. Mindig én voltam a tiéd és nem te az enyém, akkor is távol tőlem, mikor a karomban voltál.
Szabó Magda
-
Hogy szeretlek-e? A szívem közepe vagy! Úgy őrizlek benne, mint egy ékkövet! Nem megígértem, hogy sosem hazudok neked? Hogy szeretlek-e? Minden porcikámmal! A szívemmel, a lelkemmel, az agyammal. Minden sejtemet, a szellememet átjárja az édességed! Nincs számomra a világon más, mint te.
Lucy Maud Montgomery
-
Dehogy szeretlek! Nem szeretlek.
Fénybe sem, árnyba sem követlek,
meg sem kövezlek, meg sem látlak,
látni sem, tudni sem kívánlak,
szavad is szólhat bárki másnak,
lényedből eltûnt a varázslat,
tán nem is volt, csak képzelődtem,
köd vagy! Maradj is köd a ködben.
Egyed Emese
-
Így akarsz szeretni - íly óvatosan?
hisz megfagysz saját jegedtől, te gyermek!
Mit ér százszor mondanod: "szeretlek",
ha minden szavad lángtalan?
Weöres Sándor
-
- Állandóan azt hajtod, hogy nem szeretem a gyermekemet.
- Szereted, nem mondom, de ahogy neked jó. Olyannak szeresd, amilyen! Ez a nehéz.
-
Nem úgy szeretlek téged, mintha rózsa, topázkő
vagy égő szegfû lennél, mely tüzes nyilakat szór:
úgy szeretlek, ahogy a vak, mély homályban leledző
dolgok szeretik egymást, lélek és árny közt, titokban.
Pablo Neruda