Hogyan foghatta meg egymás kezét két olyan ember, akik a szakadék szélén éltek, és állandóan a lezuhanás veszélye fenyegette őket, ha mindig attól kellett félniük, hogy az egyik magával rántja a másikat?

Kapcsolódó idézetek

1. Élet és halál kézen fogva járnak.
2. A veszély közelebb hozza egymáshoz az embert. Mihail Solohov
3. Az ember mindig azt kockáztatja, hogy vagy azok csapdájába esik, akik gyûlölik és üldözik, vagy azok ölelő karjába, akik szeretik és meg akarják védeni. Jerzy Kosinski
4. Mielőtt összeroskadnék, mindig megérint valaki. Villányi László
5. Így volt ez mindig egész életemben; gyakran sodródtam a szakadék szélére, de sohasem zuhantam bele.
6. A szabadság és a félelem mindig együtt járnak, akár egy öreg házaspár, akik meghalnának egymásért.
7. Veszélyes környéken lakom. Ahányszor becsukom az ablakot, mindig odacsukom valaki kezét. Woody Allen
8. Az ember nem élhet egyedül, az ember nem erős. Muszáj fognunk egy másik ember kezét. Ingmar Bergman
9. Az élet egy mély szakadék szélén egyensúlyoz: maradhatunk odafent, biztonságban, vagy megnézhetjük, mi van a bizonytalanon túl.
10. Néha két embernek szüksége van egymásra, bármennyire is furcsállja a környezete.