Ugrás a tartalomra
Holdsütötte éjszakán követtem a csillagok nyomát,
egyedül voltam, mellettem senki sem állt.
Most felemelt fejjel járok veled,
és a legsötétebb éjszakán is érzem, mennyire élek.
Kapcsolódó idézetek
-
Mikor leszáll az éj,
Az utamon csak a Hold kísér,
Senki nincs, ki hozzám szól,
Merre menjek én, válaszolj!
-
Ma éjjel a semmi sem olyan,
mint amikor olyan, amilyen.
Sétál a Hold a háztetőn,
zsinóron húzza maga után a szívem.
Quimby
-
Éjjel indultam, a hold se lát,
Szép mezők alján, erdőkön át.
Csendben lopakodva, ha sötét az ég,
nem látja senki sem, a szívemben mi ég.
Ismerős Arcok
-
Ma éjszaka egyedül vagyok.
Arra gondolok,
nem számít, ha búcsú nélkül
mindent itt hagyok.
-
Úgy éreztem, teljesen egyedül vagyok, viszont ha most visszatekintek, látom, sokan álltak mögöttem. Ezért nagyon hálás vagyok nekik; nagyszerû érzés tudni, kik azok, akik a te oldaladon állnak.
Danyiil Vjacseszlavovics Kvjat
-
Itt maradtam az éjszakában.
Fel se tûnt, hogy milyen csend lett mostanában.
Beengedtem a sötétséget,
És azóta nem talállak benne téged.
Esti Kornél
-
A holdba néztem éjjel,
de nem jött semmi fényjel,
hogy szeretsz.
Nadányi Zoltán
-
Ma este, csillagok elenyésző fénye alatt,
Fák és virágok szórnak hûs illatot.
Járok köztük, és egyik se vesz észre.
Olykor azt gondolom: ha alszom, éjjel,
Tökéletesen hasonlítok rájuk.
Sylvia Plath
-
Szeretek éjszaka sétálni. Senki nem állít meg, és nem mond ostoba dolgokat, és szeretem a csillagokat is. A dolgoknak jobb illatuk van, és a mindennapos dolgok rejtélyesnek látszanak.
Agatha Christie
-
Mindenét, egész mivoltát, egy szavát, egy mozdulatát jelentősnek, fontosnak, emberfelettinek éreztem. A szívem, mint az út pora, úgy lengett minden lépte mögött. Olyannak láttam, mint nyárestén a holdat, mikor minden csupa jó szag, szelíd árnyék, fehér végtelenség; s minden testi-lelki üdvöm benne élt a nevében, azt ismételgettem egyre, azt csókoltam az ajkamon. Azon túl nem láttam semmit, senkit.
Gustave Flaubert