Hova tûnt az udvariasság? Csak a nyolcvanas évekbeli filmekben létezett? Azt akarom, hogy John Kusac álljon magnóval az ablakom alatt. Együtt akarok száguldani egy fûnyírón Patrick Dempsey-vel. Azt akarom, hogy Jake a Tizenhat szál gyertyából várjon rám a templom előtt. Azt akarom, hogy Judd Nelson a levegőbe bokszoljon azért, mert megkapott. Csak egyszer olyan legyen az életem, mint egy nyolcvanas évekbeli film! És legyen benne egy nagyon király betétdal, minden különösebb ok nélkül!

Kapcsolódó idézetek

1. Azt szerették volna, ha egy rendes lánnyal kezdek járni, félrerakom a pénzt, összeházasodunk, aztán letelepszünk, és szerzek magamnak egy rendes, állandó munkát. Aztán csendben telnek-múlnak a napok, évre év jön, a világnak sosincs vége, ámen. Köszönöm, de én ebből nem kérek! Kell, hogy legyen ennél jobb is. Nekem nem hiányzik ez az egyhangúság, nem hiányzik, hogy az életemet ilyen dögunalomban bicegjem végig. Ebben a világban, gondoltam, ahol mûholdakat tudtak fellőni az égbe, ahol arról beszélnek, hogyan fognak eljutni a csillagokra, kell hogy legyen valami, ami megdobogtatja az ember szívét, amiért érdemes az egész világot végigkutatni. Agatha Christie
2. Kezeim közül szöknek az évek, arcomra új és új jelet vésnek. Visszaforgatnék oly sok percet, újrajátszanám, mint egy filmet.
3. Most, hogy ennyire közel merészkedett hozzám a halál, egészen mást gondolok az életről. Nem akarok már többé hazudni. Olyanokkal akarom tölteni az időt, akik mellett tényleg nevetek. Nem akarok kalóriákat számolni, sem fizetésemelést és jutalékot. Minden, amit megveszek és megeszem, csak engem szolgáljon, nem pedig a külsőségeket. Nem akarok többé rohanni. Kényelmesen kívánok jönni-menni, úgy, mint az úri kisasszonyok, akik mindig ráérnek, és egyenes háttal teáznak. Több könyvet akarok elolvasni a világ irodalmából, mert tényleg azt gondolom, hogy csak egy igazán jó írás adhat valódi szórakozást. Majd ha mindez meglesz, akkor jó könyveket is akarok írni. Azt akarom, hogy a történeteimről ismerjenek, nem pedig arról, hogy melyik nagy embernek lettem a felesége. Szentesi Éva
4. Egyre több dologra van szükségünk az élethez. Több csomag kekszre és több futópadra, vékonyabb harisnyanadrágokra, újabb tévékre, már nem érjük be annyival, hogy két- vagy akár háromnapos újságokat olvasunk, a világ napról napra változik, és a tegnapi újság teljesen haszontalan, annyi erővel akár a könyvtárba is bemehetünk a 19. századról olvasni. Különös, hogy régen mennyivel lassabban zajlott itt minden. Jón Kalman Stefánsson
5. Nem könnyû jónak lenni, ugye? Még akkor sem, ha neked, ebben a kusza, zûrzavaros, csábításokkal teli huszonegyedik században úgynevezett erkölcseid vannak. Felejtsd el őket. Felejtsd el, mert különben örök vesztes leszel.
6. Azt szeretném, ha volna egy fiúm. Azt szeretném, ha a szekrényemben lakna egy fogason. Amikor csak megkívánnám, elővehetném, és akkor úgy nézne rám, ahogy a filmekben szoktak a fiúk, mintha gyönyörû volnék.
7. A filmekben látott megható jelenetek ritkán mûködnek az életben, egész egyszerûen azért, mert a spontaneitás jó dolog, és ha búcsúzáskor nevetni akarunk, akkor az az életben tökre odaillő, egy filmben viszont furán venné ki magát. Leiner Laura
8. Ki a fene érti, hogy ún. civilizált világunkban úgy kell az utcán settenkedni, mintha a dzsungelben volnánk? Egy kis éjszakai nyavalyatöréshez őrült sem kell. Elegendő egy részeg ember, aki ott és akkor óhajt veszekedni, pofozkodni, netán párosodna. Elég pár srác, amint hormonjaik által dúltan előrontanak egy kapu alól, és kórusban kiáltják: Huuúú! Csak éppen kedvük szottyant egy kis rémisztgetésre. Pokoli jól szórakoznak, ha áldozatuk kondenzcsíkot húzva távozik, még tán akkor is, ha a delikvens a szívéhez kap, és aléltan terül el a földön. És mindezek csupán az enyhébb változatok. Vavyan Fable
9. Világéletemben egy boldogságtól fûtött szerelemre vágytam. Olyan regényesre és olyan drámaira, mint amilyen csak a filmekben van. De (...) rá kellett döbbennem, hogy a férfiak nem hisznek abban, hogy a mesék valóra válhatnak.
10. Bárcsak olyan lenne az élet, mint a filmekben, ahol a fájdalmas esték véget érnek az évszakok gyors változásával, aztán megjelenne a felirat, hogy "két évvel később" vagy "végül"! Bárcsak a szél elfújhatná a naptár lapjait, és hipp-hopp a happy endnél találnánk magunkat! De az élet nem ilyen. Meg kell élni minden szívdobbanást; nem lehet megúszni a rossz napokat. Sara Crowe