Huszonévesen sokat gúnyolódik az ember, ekkor még semmi sem bírja elkeseríteni, ekkor még többnyire akkora a távolság élet és halál között, hogy fölösleges is lenne megpróbálni lemérni.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor fiatal az ember, nem gondol bele, hogy egyszer majd öreg lesz. Messze van, nem terjed addig a fantázia. Émile Ajar
2. Hatvanévesen az ember már folyamatosan ugyanazokat a vicces vagy kevésbé vicces történeteit meséli. De még emlékszik rá, amikor emiatt mosolyogta meg az akkor hatvanéveseket. Jakupcsek Gabriella
3. A fiatalság, különösen ha csoportban van és ha nem kell tartania semmiféle megtorlástól, mindig is gúnyos és fölényes az idősebbekkel szemben, kétségbe vonja azoknak szellemi képességeit, mulat szokásaikon és ha lehet, még túlozza, sőt meg is játssza a két csoport között lévő különbséget. Szerb Antal
4. A maga korában jókedvû az ember. Annyi mindent remél, ami egyébiránt sohasem következik be. Az én koromban már semmit sem vár... csak a halált. Guy de Maupassant
5. Nem olyan nagy baj, ha az ember társtalan, még akkor sem, ha már vészesen közelről szagolja a harmincat. Amennyiben ettől eltekintve többé–kevésbé rendes mederben halad az élete. Rácz Zsuzsa
6. Az emberek és viselkedésük sokszor sajnos csak gúnyolódásra adnak okot. És ez jól is van így, hisz ez teszi az életet elviselhetővé. Aki mindent komolyan vesz, előbb-utóbb belepusztul a keserûségbe.
7. Az embernek nem könnyû magán nevetnie, de a lelkének kétségkívül hasznára válik.
8. Ameddig az ember gúnyolódik és fél, megpróbálja kisebbnek tüntetni fel a dolgokat, mint amekkorák. Erich Maria Remarque
9. A húszéves ember éljen úgy, mintha száz évig élne, a negyvenéves úgy, mintha hatvan évig élne s a hetvenéves úgy, mintha másnap meghalna, - bár sokkal valószínûbb, hogy a hetvenéves lesz százéves, mint a húszéves! Szász Zoltán
10. Amikor az ember még gyerek, alig várja, hogy idősebb legyen. Felnőttként, nagyjából hatvanéves koráig elsősorban arra törekszik, hogy fiatal maradjon. Mire az ember megvénül, már semmilyen célja nem marad. Ez itt a létezés ürességének esszenciája. Nincsenek célok.