Ugrás a tartalomra
Húztál-e már ki szálkát sündisznóból?
Kapcsolódó idézetek
-
Álltál-e már magadra hagyva, messze,
isten s egy jó szív nélkül puszta-szélben,
ádáz sorsod kezétől megsebezve,
s a dúlt kínt büszke csendben hordva mélyen?
Nikolaus Lenau
-
Mostoha időben szalmaszálba is kapaszkodunk.
-
Kikoptattad magad
belőlem
mint mosógép
a csőfarmert.
Tisza Kata
-
Te voltál a kedvenc kötött pulcsim,
amit régen kinőttem talán.
-
No, láttad orrodat tálon?
-
Szerettél-e már
végérvényesen
és helyrehozhatatlanul
romlottan?
-
Miért szeleteli fel, klopfolja, sózza, cukrozza, és süti meg a szívemet? Mi vagyok? Egy hal a vágódeszkáján? (...) Nem fél semmitől, mert magánál van a kés, de szeletelés közben megvághatja magát! Vagy megakadhat a torkán egy szálka, és akkor meghal. Nem tudja, hogy a halnak a deszkán már nincs félnivalója? De még hegyes szálkák vannak a testében. Nekem is vannak szálkáim! Mindenkinek vannak szálkái! Vigyázzon a szálkáimmal!
-
Nekem nagyon fontos a szabadság. Ha azt érzem, hogy korlátok közé vagyok szorítva, akkor mint a sündisznó, tüskéket eresztek, és mindenki hagyjon békén.
-
Sietsz te is?
-
Vágtam ma este
egy bazsarózsa szálat
és lehervadtam.
Josza Buszon