Időnként nem értünk dolgokat. Időnként vannak furcsaságok. De bármit is tesz a másik, amit nem értünk, vagy netán félreértünk, sőt, esetleg bánt, a szeretetéhez kell visszatérni. Tudni, érezni, hogy szeret.

Kapcsolódó idézetek

1. Néha a szerelem teljességgel érthetetlen. De nem baj. Sokkal jobb szeretni és szeretve lenni, mint azzal kínlódni, hogy megfejtsük ezt az érzelmet.
2. Néha bonyolultan, zavarba ejtően mûködik a szeretet. Nem mindig melegít, nem mindig ad biztonságot. De mindig bensőséges és nélkülözhetetlen. Daniel Gottlieb
3. Néha azok az emberek, akik szeretnek minket, tesznek számunkra érthetetlen dolgokat, épp azért, mert annyira szeretnek. Még akkor is, ha tudják, hogy amit tesznek, az fájdalmat okoz nekünk, megteszik, hogy megvédjenek minket a még nagyobb fájdalmaktól.
4. Néha olyasvalakiket is szeretünk, akiket nem kellene. Vagy éppen nem a megfelelő időben szeretjük őket. Úgy vélem erről nem is tehetünk.
5. Ha valaki már régen adta jelét, hogy szeret, akkor én úgy érzem, hogy már nem. Főleg, ha közben másnak is adott szeretetet. Ezért nekem folyamatosan kell az, hogy mások éreztessék a szeretetüket velem, különben elvész, és ezzel együtt én is.
6. Nem tudom, ti hogy vagytok az ilyesmivel. Szeretek valakit, és akkor történik vele valami, és ettől kezdve úgy érzem, mintha nem ugyanaz az ember volna. Fehér Klára
7. Amit az egyik személy a szeretet megnyilvánulásaként értelmez, nem feltétlenül értelmezi annak a másik. Ez áll a háttérben olyankor, amikor férj és feleség őszintén kimutatják egymás iránti szeretetüket, de egyikük sem tapasztalja, hogy a másik valóban szeretné és elismerné. Gary Chapman
8. Nem figyelünk egymásra eléggé. Nem külön-külön kellene figyelni, hanem együtt és naprakészen, akármilyen fáradtak is vagyunk. Kíváncsinak kell lenni minden egyes új gondolatra, új vágyra, nem mondhatjuk azt, hogy jó, ezt most inkább kikerülöm, nem szeretnék vitát, inkább legyen béke. S egyszer csak arra ébredünk egy reggel, hogy valahol útközben elveszítettük a másikat, már tudjuk, mire gondol, merre jár, amikor nincs velünk. Míg, ha nem veszítjük el a kíváncsiságunkat, és tényleg végighallgatjuk, akármilyen fáradtak is vagyunk, hogy a másik mit gondol erről-arról, s kialakul az értelmes beszélgetés egymás között, a végén meg lehetne nyugodni, s tovább fogni a másik kezét, kiérdemelve az "örök" szerelmet és szeretetet. Bánsági Ildikó
9. Milyen furcsa, hogy mi, emberek, ilyenek vagyunk. Amint hallunk egy történetet, máris behelyettesítjük a szereplőket, és magunkat is elhelyezzük a mesében. És az is milyen furcsa, hogy mások is, más korokban, más városokban éppúgy éreztek és éreznek, mint mi. Pedig mikor az ember szerelmes, azt hiszi, csakis vele történhet ilyen csoda, azt hiszi, más lelkében még sosem játszódott le ez a nagy boldogság és nagy szenvedés. (...) A szerelem túlságosan összetett, fantasztikus és megmagyarázhatatlan érzés ahhoz, hogy beszélni lehessen róla. De benne él az ember minden mozdulatában.
10. Az ember időnként nem szereti azokat, akiket a szerettei közé sorol. A szeretet nem állandó, időnként szünetel, de mindig átjut a szakadék egyik partjáról a másikra. David Ebershoff