Így vagy úgy: mindig megtörténik az elkerülhetetlen. (...) - Önfegyelem és türelem kell hozzá, hogy túllépjünk rajta. (...) - És remény. Ha az nincs többé, nem szabad harcolnunk a lehetetlennel, nem szabad erőt fecsérelni rá. - Nem a jövőbe vetett hitről van szó. Saját múltunkat kell újrateremteni.

Kapcsolódó idézetek

1. Szükségünk van reményre; remény nélkül élni, ez meghaladja az erőnket. De nincs többre szükségünk, és nem is szabad többet kapnunk. Nincs szükségünk bizonyosságra. Karl Popper
2. Túlélni, túlélni szépen, - ezt kell megtanulni. Hallgatni önmagunk előtt is, hogy ne kelljen hazudni önmagunknak; feledni, elodázni, végig nem gondolni, élre nem állítani semmit, mert az életet csak vagy igazul, vagy tûrhetően lehet élni és az utóbbi mégis fontosabb. Kaffka Margit
3. Ami van, azt úgysem kerülhetjük el, - nem is tehetünk ellene semmit. Olyannak kell venni az életet, amilyen, - úgy kell élni, ahogy lehet. Ivan Franko
4. Ne harcolj az elkerülhetetlennel! Ha küzdesz, az annyit jelent, kudarctól tartasz. Ne érezd úgy, hogy teljesítened kell! Ha így teszel, elérhetsz bármit. Frank Herbert
5. Vannak események, amelyeknek a menetét nem lehet megállítani (...). A dolgok, amelyeknek meg kell történniük, megtörténnek, bárhogy próbáljuk is elkerülni őket. Guillaume Musso
6. Mindig alakulni s változtatni, odasimulni és áldozni valamit, mindig adni, amikor kapsz, mindig továbbadni, amit szereztél, így vagy úgy... Csak nem "biztonságban élni". Mindig várni vihart és a tûzvészt. S ha beköszönt a vihar és a tûzvész, nem csodálkozni és nem sopánkodni. Nyugodtan mondani: "itt van". S oltani és védekezni. Márai Sándor
7. Néha olyan dolgok történnek velünk vagy körülöttünk, amelyek felett nincs hatalmunk. El kell dönteni, mi az, ami igazán fontos a számunkra, és mi az, ami nem. Az élet mindenképpen megy tovább. Nora Roberts
8. Az élet újabb és újabb leckéket ad fel számunkra. (...) Akár tetszik, akár nem: megtörténik. Akár felelősséget vállalsz érte, akár áldozatnak érzed magad, akár küzdesz ellene, akár nem, egyszerûen megtörténik. Andrew Matthews
9. Nem lehet örökké olyasmin keseregni, ami elmúlt. Nem azt kell néznünk, mi nem sikerült, mi lehetett volna másképp, vagy mi az, amit bánunk. Arra kell koncentrálnunk, hogy mi van előttünk, mit csináltunk jól és mi az, amit elértünk. Ami pedig megtörtént, abból meg kell próbálnunk kihozni a maximumot. Kollár Betti
10. Valamiért mindig képesek vagyunk elhinni, hogy ez más lesz. Megint, újra meg újra... Hogy ő most jó lesz, nem fog mindent összekuszálni, megbántani, összetörni. (...) Aztán megint csalódunk, és már nem is értjük, hogy miért hiszünk újra. Hogy honnan az istenből van erőnk ahhoz, hogy újra fel tudjunk állni, leporoljuk magunkat, felhúzzuk a cipellőnket, és tovább tipegjünk. Kezdetben megtörten, csalódottan, hitetlenül. Ám idővel valami mégis történik. Megtörik a jég, jön egy mosoly, meg még egy, aztán úgy a harmadiknál már nem tudod figyelmen kívül hagyni. Van, ami nagyobb, mint te. Hatással van rád, és nem tudsz ellene mit tenni. Akaratlanul is magad mögé hajítod a lakatot, kinyitod a szíved, mit sem törődve azzal, hogy mit kockáztatsz, hogy talán ez is egy a többi közül. Oravecz Nóra