Immár óriási mennyiségû, nem szükségképpen jól strukturált adat és hasonlóképpen óriási számítási kapacitás áll a rendelkezésünkre. Korábban (bár azért a kísérleti jelleg is jelen volt) a matematikus leginkább úgy dogozott, mint egy vadász, aki oroszlánt akar lőni (és, mondjuk, a Fermat-sejtést akarja bebizonyítani). Ma viszont egyre inkább megteheti, hogy halászként viselkedve kiveti a hálóját, aztán majd kiderül, hogy mi akadt bele.

Kapcsolódó idézetek

1. A matematikus nem indulhat ki abból, hogy amit éppen csinál, vajon mire lesz jó. A matematikus csak abból indulhat ki, hogy valami szépet, valami fontosat, lényegeset akarok csinálni. Az alkalmazó szempontjából tekintve, a matematikust talán egy csavargyároshoz tudnám hasonlítani, aki tudja, hogy bizonyos fajta csavarokra föltétien szükség van. És akkor ilyeneket gyárt. Nem kérdezi, milyen gépbe vagy milyen épületbe fogják ezt a csavart felhasználni. Alexits György
2. A világ a gyors kérdéseire gyors választ vár, miközben a matematika másként mûködik. Szeret az érdekes problémákon évtizedekig eldolgozgatni, míg végre ki meri jelenteni, hogy megértette és megoldotta. Lovász László
3. A matematikus munka közben merész sejtéseket használ, nagy általánosságokat idéz maga elé, jogosulatlan következtetések között csapong. Elrendezi és átrendezi gondolatait, és meg van győződve igazáról sokkal előbb, mint ahogy a bizonyítást le tudná írni. Halmos Pál
4. A matematika mindenütt jelen van. Megjósolja, esni fog-e az eső. Megmondja, hány óra és elárulja, mennyi pénzünk van. A matematika több, mint képletek és egyenletek. Ez tiszta logika. Racionalitás. Az emberi elme a legnagyobb rejtélyeket oldja meg a segítségével.
5. A matematikus nem indulhat ki abból, hogy amit éppen csinál, vajon mire lesz jó. A matematikus csak abból indulhat ki, hogy valami szépet, valami fontosat, lényegeset akar csinálni. Alexits György
6. A matematika nem az, hogy képleteket bemagolunk és alkalmazunk. Nem attól leszek a matematikához értő ember, hogy fejből tudom a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Ezt a szemléletet nagyon jó lenne letörni, hogy a matematika tanulása ne egy mechanikus dolog legyen, hanem az, hogy gondolkozom, aktív cselekvője vagyok annak, ami történik, nem egy szolgaszerû végrehajtója az elmondott dolgoknak. (...) Gondolkozni örömet okoz. Az egy jó érzés, amikor én jövök rá valamire, sokkal jobb, mint amikor a tanár megmondja.
7. A matematikus igen rossz helyzetben is képes kutatni. Mert a nyilvános könyvtárakban megtalálja azt az irodalmi anyagot, amire szüksége van, és végül is az egyetlen valódi fegyvere a saját feje. Legfeljebb papír és ceruza kell hozzá, de az se feltétlenül, sőt. Ilyen módon, ha nehezen is, mindenféle helyzetben eljátszogattam a matematikával, mert gyönyörûséget találtam benne. Alexits György
8. A gondolatok szavak révén történő formába öntése rendkívül fontos; a szavaknak nagy az erejük, összekapcsolódnak, vonzzák egymást. Alapjában ugyanaz a funkciójuk, mint a matematikában az algoritmusoknak. Az algoritmus szinte magától viszi előbbre a matematikai gondolatmenetet. Éppígy a szavaknak is megvan a maguk élete: felidéznek más szavakat, lehetővé teszik az elvonatkoztatást, a következtetést, a formális logika használatát. Giorgio Parisi
9. A matematika tele van ma már nyilvánvalónak látszó dolgokkal - hogy negatív számokat össze lehet adni és ki is lehet vonni egymásból, hogy a sík pontjait hasznos lehet számpárokkal leírni, hogy bizonytalan események valószínûsége matematikailag leírható és kezelhető - de ezek egyáltalán nem nyilvánvaló dolgok. Ha azok volnának, akkor nem csak olyan sok idő elteltével bukkantak volna fel az emberi gondolkodás történetében. Jordan Ellenberg
10. Minél több szakterületen jártas a költő, annál tágabb a látóköre, gazdagabb a valóságszem­lélete. Gondoljunk csak az ókor nagy költőire: nagy matematiku­sok, csillagászok is voltak. Grigol Abasidze