Isten nem akarja, hogy az ember megtagadja a való élet érzéseit és tudatát, és túlságosan gyakran egy eszményi világ bizonytalan szemléletébe emelkedjék. Az effajta mámort a gőg és a tétlenség büntetéseként, őrület és dührohamok követik.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem tudok elképzelni egy olyan Istent, aki jutalmazza és bünteti teremtményeit, vagy olyan akarata van, amilyent mi tapasztalunk magunkban. Nem tudok, és nem is akarok elfogadni egy személyt, aki túléli fizikai halálát; vagy hagyni, hogy a félelemtől, vagy abszurd egoizmustól gyenge lelkek dédelgessenek ilyen gondolatokat. Albert Einstein
2. Az isten: merőleges zuhanás tulajdon rettegésünkre, a kereső, de a reménytől meg nem tévesztett ember világába villámként becsapódó üdvösség, vigasztalan és szándékosan vigasztalhatatlan büszkeségünk azonnali eltörlése, az egyén mellékvágányra terelése, nyugtalanság híján tétlenségre ítélt lélek. Emil M. Cioran
3. A különféle bajok, betegségek, a szenvedés, baleset, váratlan halál nem Isten büntetése, hanem a dolgok természetéből és a szabad akaratunkból eredő következmény. A betegségek leküzdésére kaptuk az észt, hogy fejlesszük az orvoslás tudományát; a hirtelen halál pedig óvatosságra int, és arra figyelmeztet: olyan életet folytassunk, hogy bármikor készen álljunk az eltávozásra... Ha Isten nem engedné meg, hogy bajunk essék, ugyan ki vigyázna a testi épségére, az egészségére? ...Feje tetejére állna minden a világon!
4. Nem békés, nyugalmas örömök után vágyódunk, mert ilyenkor eszünkbe jut szerencsétlen sorsunk. Nem a veszélyt keressük, és nem a kellemetlen, kínos megbízásokat, hanem a sürgés-forgást, a zajt, mert eltereli kellemetlen gondolatainkat, és elszórakoztat. Blaise Pascal
5. Bele kell nyugodnunk, hogy bárhol is végeznénk, félúton végezzük majd. Isten nem is kívánja, hogy elérjük a messzi úticélt, azt viszont elvárja, hogy ha eljön ítélkezni fölöttünk, menetközben találjon. Nem ad egy pillanatnyi felmentést sem a munka alól. Moldova György
6. Isten vagy az Élet sohasem büntet. Az ember bünteti önmagát az Istenről, Életről, Világegyetemről alkotott téveszméi révén. Gondolatai teremtő erejûek, ő tehát megteremti saját nyomorúságát. Joseph Murphy
7. Mennyire őrültje az ember elsősorban nem is annak, amire vágyódik, hanem magának a vágynak; (...) nem józanodásra, hanem mámorra és vágyra törekszik, és semmitől sem fél jobban, mint attól, hogy várakozásaiban, azaz áhított megcsalatásában csalódhatnék. Thomas Mann
8. Akire kitartó intellektuális kíváncsiság jellemző, annak nem érdemes a vallásos magyarázatokat megismernie, minthogy azok csak hasonlóan érthetetlen rejtélyeket halmoznak az eredetiek tetejére. Mi adta Istennek az elmét, a szabad akaratot, a tudást, a jó és rossz megkülönböztetésének bizonyosságát? Hogyan tölti azokat bele a világegyetembe, amely, úgy tûnik, jól elvan a fizika törvényeivel? Hogyan veszi rá a kísérteties lelkeket, hogy kölcsönhatásba lépjenek a kemény anyagi világgal? És minden kérdés közül a legkellemetlenebb: ha a világ egy bölcs és kegyes tervnek megfelelően alakul, miért van annyi szenvedés? Steven Pinker
9. Van egyfajta tûz és indulat, melyet nem a pillanat varázsa fût, nem az érzékek és a kíváncsiság, nem az önzés és a becsvágy szítanak, nem, van egyfajta végzetes parázslás az emberi életben, melyet nem oltanak el megszokás és unalom, nem olt ki a beteljesülés, sem a kacér kíváncsiság, nem tud eloltani a világ, igen, mi magunk sem tudunk eloltani. Márai Sándor
10. A szertelen fájdalom, akárcsak a szertelen öröm, mivel heves, nem hosszú életû. Az emberi szív nem bírja sokáig a végleteket. Victor Hugo