Ugrás a tartalomra
Jó reggelt! Ebben az ágyban csak én lakom, de várj!
Itt van hely, ha kéred!
Jó reggelt! Még csak fél napja ismerlek, de már
Nem bánom, hogy élek.
Kapcsolódó idézetek
-
Jó reggelt, jó reggelt,
benéztem, s még alszol.
Láttam, hogy a szájad,
álomszénát majszol.
Ébredezzél lassan,
mindjárt itt a reggel.
Találkoznod kéne
kedves emberekkel!
Aranyosi Ervin
-
Mindegy, hol vagy és mikor látlak. Ha életemben csak egyszer, akkor is szeretlek. Nem kell veled élnem, nem kell naponta látni, érinteni, ölelni, simogatni téged. Elég, ha megpillantlak a vonatablakban. Vagy még annyi se kell. Csak tudni, hogy vagy.
Müller Péter
-
Megvagy-e, anyóka, kedves, élsz-e?
Élek én is. Most köszöntlek én.
Áradjon kis házad ereszére
az a mondhatatlan esti fény.
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin
-
Próbálok beszélgetni veled, de te fáradt vagy, aludjunk, majd holnap beszélgetünk! Holnap viszont újabb feladatok vannak, újabb munkanap, vacsorák, alszunk és másnap beszélgetünk. Ebből áll az életem: várom azt a napot, amikor újra mellettem leszel, egészen addig, amíg bele nem fáradok, és többé nem kérek semmit, teremtek magamnak egy világot, ahova elbújhatok, amikor szükségem van rá: nem túlságosan távol, nehogy úgy tûnjön, mintha független életem volna, de nem is túlságosan közel, nehogy úgy tûnjön, mintha be akarnék törni a te univerzumodba.
Paulo Coelho
-
- Szinte alig ismerlek, mégis mintha egész életemben itt lettél volna. Mégis miért van az, hogyha valami bánt, azt szeretném, ha te vigasztalnál meg? (...) Miért van az, hogy ilyenkor szeretnélek átölelni téged? Miért vonzódom hozzád? Legalább mondd, hogy te nem. Mondd, hogy te nem érzel ilyet, kérlek.
- Én nem. Nekem te ennél sokkal többet jelentesz.
-
Jó reggelt, jó reggelt!
Ébredj fel már!
Tárd ki az ablakod,
egy új nap vár!
Jó reggelt, jó reggelt!
Ébredni kell!
A tegnapnál még szebbet
fedezni fel!
Aranyosi Ervin
-
Amikor eljöttem, a szobalány megkérdezte, hová indulok. Azt mondtam "Akárhová, akárminek. Jó napot kívánok!"
-
Képtelen vagyok azzal tölteni a napjaimat, hogy magára várok, nem élhetek maga nélkül! A maga helye itt van, mellettünk! Egy percet sem tölthet távol tőlünk, nemhogy egy napot! Egyébként nem is értem, hogy bírja ki a többi ember, hogy maga nélkül él.
-
Figyelj!
Én egy kicsit most meghaltam...
na, ne ijedj meg,
én azt nem akartam,
csak látni téged félni,
engem élve remélni,
örülni, hogy nem kell
megőrülni a nincsen...
tudod, te vagy a világon
az egyetlen kincsem.
Látom, fáradt vagy,
te csak menj,
én majd virrasztok,
menj, aludj...
Anna and the Barbies
-
- Csak menj el!
- Nem maradhatnék még egy kicsit?
- Miért?
- Mert annyival kevesebb ideig fogom rosszul érezni magam, amikor elmegyek innen!