Ugrás a tartalomra
Jöjj, szép tavasz, jöjj, tünde, enyhe lég!
A felhő kebliből, míg zene kél,
És rózsaszirmok árnyas fátyla rejt,
Ereszkedj hát a földjeinkre le.
Kapcsolódó idézetek
-
Kapcsold le hiú szárnyaid.
Maradj a földön, s békülj meg vele.
Éld életed, ahogy lehet. Ne szidd!
Volt tavasza. Lesz ősze és tele.
A föld színén néha ragyog a nap,
Örülj te is. Sütkérezz, árva rög,
Míg egyszer majd a sok hû föld-darab
Lágy testvérszóval föléd dübörög.
Tóth Árpád
-
Ha a Tavasz öleli a kerteket,
s ígér künn dús aratást,
Ha a szemed örül, ahogy lát lebegő
virágszirom-havazást,
Ha zápor s napfény zuhog, s frissít
csipkefinom levegőt,
Én itt maradok, sehova se megyek,
nekem ez szép itt, e föld!
John Ronald Reuel Tolkien
-
Ha a Nyár a világon elhever,
s aranyló délután
Egy álom végre kibontakozik
a fák alvó sudarán;
Ha völgyet-hegyet, zöld vadont
hûssel Nyugat szele tölt -
Ide gyere! Hozzám visszagyere!
S mondd: Itt legszebb a Föld!
John Ronald Reuel Tolkien
-
Lenge szellő, lenge szellő!
Ne higgy a virág szavának,
Amidőn oly esdekelve
S kérve kér illatbeszéde:
Lenge szellő, lenge szellő!
Kérlek szépen légy te szél.
Ott sötétlik barna felhő,
Mely vihart rejt és villámot.
Kergesd el a barna felhőt,
Mert én félek a vihartól,
Mert én félek a villámtól;
Lenge szellő, lenge szellő!
Kérlek szépen, légy te szél.
-
Csoda napok járnak, változik a szél,
öröm dala árad, költözik a tél.
Szabadul a folyó, megölel a fény,
olvad a gond a szívemről, minden az enyém!
-
Mint felhőből fény ha villan.
Rózsaillat, mely elillan,
S tünde álom:
Hajh, ilyen csak e világon
A boldogság.
-
Ne hidd, hogy magától jön a nyár,
csak ha mindenki várja már,
és csak akkor szép a nyár,
ha virágba borul a táj.
Nekem nyílnak a virágok,
nekem zöldek a tisztások,
elûztem hát a zord telet,
hogy a nyár kapjon helyet.
Astrid Lindgren
-
Tavasz van, hé!
Jertek örüljünk!
Usgyé, futkossunk!
Játsszunk, nevessünk, szeressünk, csókolódzzunk!
Csókolgassunk kacagva fût, fát, rögöt, virágot,
Tavaszi rügyet, göndör báránykát, pelyhes madárfiókát, kis csibét,
Minden kis tarka bocit, virgonc csikócskát
És pendelyes kis mezítláb-gyerekeket,
Mindent s mindenkit, aki örömünk és csókunk útjába akad,
Mert tavasz van!
Újra tavasz van!
-
Isten veled, szép nyár! Maholnap
Megsápad újra völgy, halom...
A szél már ébred s zúg a fák közt
Különös, méla hangokon.
Ösmerem én e hangokat jól,
Ha hallom, tudom, hogy te jössz,
A sûrû árnyak fátyolában
Lassú léptekkel, hûvös ősz.
Darmay Viktor
-
Legyen előtted mindig út,
Fújjon mindig hátad mögül a szél,
Az eső puhán essen földjeidre,
A nap melegen süsse arcodat,
S amíg újra találkozunk,
Hordjon tenyerén az Isten.