Jól segíteni nem egyszerû. A krízishelyzetek kezelése elvárások nélkül csak a tanult tehetetlenséget építi.

Kapcsolódó idézetek

1. Az embereken nem lehet "segíteni". De el lehet viselni őket. Ehhez sok tapasztalás kell. És emberfeletti türelem. És humor. Márai Sándor
2. Nem várhatjuk el az emberektől, hogy tudják, miképpen segítsenek rajtunk. Nem várhatjuk el, hogy tudják, mit mondjanak, mit csináljanak, hogyan támogassanak. Nem várhatjuk el, hogy pontosan értsék, mi is ez az egész. Ez egyszerûen nem reális. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem törődnek velünk, vagy nem akarják nekünk megadni pontosan azt, amire szükségünk van. Az emberek nem gondolatolvasók. Szükségük van segítségre ahhoz, hogy tudják, miként segíthetnek. És ha hajlandóak vagyunk megadni nekik az eszközöket ahhoz, hogy segítsenek, fognak is.
3. Nem tesz jót, ha az ember bízik a segítségben, pedig a valóságban reménytelen a helyzete. Még rosszabb, ha a valóságtól elrugaszkodott elvárásokba kapaszkodunk, és reméljük, egy csodakúra még mindent jóra fordíthat. Jostein Gaarder
4. Időbe telik, amíg megtanulunk másképp viszonyulni a dolgokhoz. Nem segít, ha tökéletességet várunk el - a körülményeinket figyelembe véve egyszerûen csak a legjobbat kell tennünk.
5. A fejlődő országokban folyó nemzetközi fejlesztés és segélyezés általában is nehéz és ellentmondásos szakma, ami kevés igazán nagy sikerrel büszkélkedhet. Komoly irodalma van még annak a nézetnek is, hogy az egész úgy ahogy van, értelmetlen, mert a legjobb esetben is csak arra jó, hogy rászoktassa a fogadó országot a segélyre, és elejét vegye annak, hogy a maga erejéből álljon talpra. Ez talán túlzás, de mégis illusztrálja, hogy rendkívüli feladatról van szó, amit nem lehet tökéletesen csinálni. Szlankó Bálint
6. Megbízható ismeretek nem elegendők a cselekvéshez. Célok nélkül nem cselekedhetünk és célokat csak szükségleteink tûzhetnek nekünk. Polányi Károly
7. Nem tudjuk, hogy miként kell kísérni egy másik embert egy krízisben. (...) Fontos megérteni, hogy nem kell semmit mondanunk, csak mély empátiával jelen lenni. És ne féljünk mások könnyeitől!
8. A segíteni akarás nem egyenlő azzal, hogy azonosulok a másik gondjával-bajával. A segítés, a támogatás épp ott kezdődik, hogy kívül maradok, így képes vagyok a támasznyújtásra, tudok más nézőpontból tekinteni a helyzetre. Nyugodt maradok, erős maradok, önmagam maradok. Ha átveszem a másik lelkiállapotát, ha empátia helyett egyfajta kompániát vállalok, akkor könnyen előfordulhat, hogy érzelmileg alkalmatlanná válók a segítésre.
9. A gondviselés sokszor éppen a legkilátástalanabb helyzetekben nyilvánul meg. Ilyenkor megéljük a tehetetlenségünket, miáltal az elengedést tanuljuk. Kováts Adél
10. Ha valaki most nem fogadja el a segítséged, nem érdemes erőltetned. Az lesz majd a hatékony segítség, amit saját felismerés nyomán kér. Sándor Alexandra Valéria