Jót tenni erkölcstelen. Erkölcsös csak az, ha megtanítjuk az embert, hogy önmaga jótevője legyen.

Kapcsolódó idézetek

1. Csak az ateisták lehetnek erkölcsösek. Ha jutalomért vagy a büntetés elkerülése érdekében cselekedsz, az nem erkölcs. Penn Jillette
2. Az ember csak akkor erkölcsös, ha magát az életet tartja szentnek, a növényekét és az állatokét épp úgy, mint az emberét, és igyekszik a lehetőségekhez képest segítséget nyújtani minden szükséget szenvedő életnek. Albert Schweitzer
3. A másikkal "jót tenni" csak akkor lehet, ha észre sem vesszük. A valódi "jótett" nem is lehet más, mint hogy a másik embert önmagához visszavezetjük; saját erejére, sorsmegoldó hatalmára ráébresztjük - végső soron, hogy megtanítjuk önmagát szeretni. Müller Péter
4. Jót cselekedni egy dolog, jónak lenni azonban egészen más. Nem azt akarom mondani, hogy ne cselekedj jót. Azt mondom: hagyd, hogy a jó cselekedeteid abból származzanak, hogy jó vagy. Osho
5. Az erkölcs nem arra tanít, hogy boldogok, hanem hogy boldogságra érdemesek miként legyünk. Immanuel Kant
6. Csak magunkon segíteni rossz, másokon segíteni meg jó. (...) Nem arra kell gondolni, hogy mi jó neked, hanem arra, mi jó másnak.
7. Rossz embernek s erkölcsnek ne legyünk a barátja, ám védjük meg az embert s erkölcsöt, ha viszont jó; tiszteljük s éljünk vele, bánjunk mint a baráttal. Elsőként a hazánk üdvére ügyelve, utána a szüleink üdvére s utolsóként a miénkre.
8. Az emberek nem hiszik, hogy ők nagy összegû pénz birtoklására érdemesek. Mások azt hiszik, hogy helytelen vagy erkölcstelen gazdagnak lenni: hogyan lehetnék én gazdag, ha mások szegények? A gond ezzel az érveléssel természetesen az, hogy nem segíthet másokon, ha semmije sincs, amivel segíteni tudna. Az ember úgy segíthet másokon, ha ad nekik, példát mutat és lelkesíti őket, hogy teljesítsék feladataikat, használják ki a bennük rejlő képességeket. Adam J. Jackson
9. Az erkölcsöt rá lehet erőltetni az emberekre külső eszközökkel: szabályokkal, a társadalom jogászai által hozott törvényekkel, büntetéssel. De ezeknek az egyén szempontjából nincs különösebb jelentősége, belső tartást nem ad, legfeljebb a lázadást váltja ki. A valódi erkölcs, ami belső parancsra határozza meg az ember viselkedését, mindig a saját tetteink következményeinek belátása után alakul ki, amikor tudom: ha bántok, engem is bántani fognak, hogy egyensúlyba kerülhessek az által, hogy ugyanazt élem át a másik oldalon, mint amit én tettem. Ezt meg kell tapasztalni, át kell élni nem is egyszer, ahhoz, hogy belső törvénnyé váljon, ami már nem engedi, hogy olyasmit tegyünk másokkal, amit magunknak nem szeretnénk. Ara Rauch
10. Ha érzed belül, hogy valami nem helyes, akkor az nem helyes. Ez az erkölcsi iránytû, ami vezet. Tedd azt, amit helyesnek érzel!