Képzeld el, hogy van egy autód, amire szükséged van egész életedben, de tudod, hogy soha nem fogsz másikat kapni. Hogy vigyáznál rá? Rendszeresen karbantartanád, olajat cserélnél, a legkisebb hibával is rohannál a szervizbe. Roppant óvatosan és körültekintően vezetnél minden egyes alkalommal. Most gondolj bele, hogy csak egy tested és egy elméd van. Nem kellene ezekre is legalább ilyen gondosan vigyáznod minden nap?

Kapcsolódó idézetek

1. A legtöbbünk számára evidens, hogy ha veszünk egy autót, legyen az bár a világ legjobb kocsija, akkor is ápolnunk kell, és több dolgot is tennünk kell, hogy karbantartsuk. Ugyanakkor valamilyen rejtélyes oknál fogva, az már gyakran nem ennyire magától értetődő, hogy kapcsolatainkat ugyanúgy ápolnunk kell, mint ezt az autót. Minden józan ítélőképességgel rendelkező egyén értékesebbnek tart egy mély emberi kapcsolatot egy autónál, mégis azzal kell szembesülnünk, hogy mennyivel több figyelmet fordítanak az emberek a "dolgaikkal" való törődésre, mint a kapcsolataik ápolására. Marianne Williamson
2. Ügyet sem vetsz a testedre, a legcsekélyebb figyelmet sem fordítod rá addig, amíg gyanítani nem kezded, hogy valami baj támadt vele. Gyakorlatilag semmit nem teszel a megelőző karbantartásért. Jobban gondját viseled az autódnak, mint saját testednek. Neale Donald Walsch
3. Testünk és lelkünk úgy viszonyul egymáshoz, mint az autó a vezetőjéhez. Sose feledkezzünk meg arról, hogy mi vagyunk az irányítók, nem a kocsi! Ne azonosítsuk magunkat a jármûvel! Brian Weiss
4. Élj úgy, hogy soha semmit ne kelljen majd megbánnod! Ha valami fontos neked, akkor vigyázz rá! Nem számít, mennyire nehéz vagy félelmetes, tovább kell próbálnod, akkor is, ha az életedet kell kockáztatnod érte. Védd meg őket két kezeddel, és soha se add fel!
5. Az öregedés biológiai mechanizmusát egy lehasznált, ócska autó mûködéséhez tudnám hasonlítani, amely kattog, zörög, majd egyszer csak leáll. Az autó rendszeres karbantartása, a kopott alkatrészek folyamatos javítása és cseréje megakadályozhatta volna a végleges leállást. A megelőző karbantartás azonban drága mulatság, amire nem mindig jut pénz és idő, ezért aztán nem is mindig, illetve nem mindig megfelelő módon kerül rá sor. A testünk is megelőző karbantartást igényel. Rudi Westendorp
6. Attól, hogy valami értékes, még nem kell kincsként őriznünk és tutujgatnunk. Úgy, mint azok, akik vesznek egy szép, új kocsit, aztán egyfolytában attól rettegnek, hogy meghúzzák, kárt tesznek benne. Mi értelme csili-vili kocsit venni, aztán nem használni, csak mert baja eshet? Alex Honnold
7. Minden egyes út csak egy a millióból. Mindig észben kell tartanod: egy ösvény csupán egy ösvény; ha úgy érzed, nem szabad rálépned, akkor semmilyen körülmények között sem szabad ott haladnod. Hogy ezt ilyen világosan lásd, fegyelmezetten kell élned. Csak akkor jössz rá, hogy minden út csupán egy út, és semmi kár nem származik sem rád nézve, sem másokra, ha a szíved parancsára otthagyod ezt az ösvényt.
8. Hogy hogyan éled az életed, csak rád tartozik, de emlékezz arra, hogy a szívünket és a testünket egyszeri ajándékként kaptuk. És mielőtt észrevennéd, a szíved kimerül. És ami a testet illeti, eljön az a pont, amikor már senki sem pillant rá és még kevesebben akarnak közel kerülni hozzá. Most éppen sok a bánat, a fájdalom, de ne fojtsd el! Mert együtt jár velük az öröm, amit átéltél.
9. Gondold csak el, milyen is lenne egy emberélet és a világ a baleset esélye nélkül? Milyen pökhendin magabiztos lenne, milyen szemérmetlenül gőgös és fennhéjázó! Nem, a baleset lehetősége ott lappang minden pillanatodban, a tárgyak, a helyzetek, az emberek, a vegyi anyagok, a statikus és fizikai képletek: mindez ellened is van. Tehát vigyázz. Ne aggályosan vigyázz, hanem emberi rangodhoz illően, komolyan és tárgyilagosan, nagyon figyelmesen. S mindig tudjad, hogy nem a világ ármánya tört önkényesen ellened, mikor a baleset bekövetkezik, hanem te voltál gyönge, lusta és kicsinyes. Nincs "villamosbaleset". Csak te vagy, s a villamos és a világrend. Márai Sándor
10. Állandóan oda kell figyelni egymásra. De nem egyfolytában. Ha az ember egyfolytában odafigyel, van rá esély, hogy később nem tud megbocsátani. Fredrik Backman