Ugrás a tartalomra
Képzelj el egy olyan barátot, aki, ha valamilyen akadályba ütközöl, mindig csak arra emlékeztet, hogy a múltban hányszor követted már el ezt a "hibát", és hogy miért te vagy a probléma oka. Valószínûleg pont így bánsz saját magaddal. Azokkal az emberekkel érezzük magunkat a legjobban, akik segítenek, hogy jobban érezzük magunkat, és akik mellett nyugodtan önmagunk lehetünk. Kezdj el úgy bánni magaddal, ahogy egy szerető és kedves barát vagy családtag bánna veled. Ha a fejedben lévő hang támogatóbb és segítőkészebb, az némi megnyugvást - vagy akár védőburkot - jelenthet, amikor felbukkannak a negatív, szorongó gondolatok.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha rosszul érezzük magunkat, és azt gondoljuk, valami gond van velünk - csinálnunk kellene valamit, vagy össze kellene szednünk magunkat -, kívül kezdjük keresni a válaszokat. Abban a reményben fordulunk a többiekhez, hogy ők majd helyrehoznak. Egy ideig talán jobban is érezzük magunkat, de ez csak átmeneti, és aztán végül még rosszabbul leszünk. Viszont ha elkezdünk ráhangolódni arra a valakire, akivé az élet szánt bennünket - és összehangolódunk azokkal az érzelmekkel, amelyek motiválnak -, akkor a lelkünkkel és a saját nagyszerûségünkkel kapcsolódunk össze. Ha hagyjuk, hogy létrejöjjön a kapcsolat, és magunkhoz vesszük a hatalmat, akkor tisztán látunk, és az életünk mûködni kezd.
Anita Moorjani
-
Ha úgy érzed, visszacsúszol a régi hibáidba, légy a saját magad legjobb barátja! Tudod, az, aki együttérző és optimista, az, aki visszahúz a szikla pereméről, mikor csalódott vagy.
Geralin Thomas
-
Minél több időt töltesz az ismerőseid bejegyzéseit nézegetve, annál nagyobb valószínûséggel érzed magad rosszul. Azokhoz az életekhez hasonlítod a sajátodat, holott ez az egész csak egy színjáték. Gondolj bele, senki nem tölt fel előnytelen képet magáról, vagy ír bejegyzést arról, hogy éppen a tévét bámulja az otthoni melegítőjében, miközben azon jár az agya, milyen silány is az élete. Persze hogy csak a szépet és jót látod másokból. Az agyad pedig úgy érzékeli, hogy ezek az emberek mind jobbak nálad.
-
Forgass olyan gondolatokat a fejedben, amelyek jókedvre derítenek. Tégy olyan dolgokat, melyektől jó lesz a közérzeted. Barátkozz olyan emberekkel, akik növelik az önbizalmadat. Táplálékod mindig előnyére váljon a testednek. Lépteid kövessék belső ritmusodat.
Louise L. Hay
-
Az egyetlen ember, aki garantáltan velünk van éjjel is és nappal is, mi magunk vagyunk. Ez önostorozáshoz és negatív érzésekhez vezethet. Vegyük tudomásul, ha magunkra irányuló negatív gondolatok fogalmazódnak meg bennünk, de ne mondjuk ki azokat hangosan. Inkább próbáljuk őket pozitív gondolatokká alakítani.
Csíkszentmihályi Mihály
-
Ha lehangoltnak érezzük magunkat, a legjobb "gyógyszer", ha teszünk valamit másokért. Hogy miért? Mert így kifelé, másokra figyelünk, és nem befelé, saját magunkra. Furcsa, de attól, hogy másoknak segítünk, mi érezzük jobban magunkat.
-
Olyan embereket vonzunk magunk köré, akik hasonlóan éreznek, mint mi. Amikor nyugodtnak érezzük magunkat, akkor nyugodt embereket és nyugodtabb szituációkat vonzunk magunkhoz.
Andrew Matthews
-
Nem hiába mondják, hogy bajban ismerszik meg a jó barát, és mennyire megnyugtató érzés, hogy amikor úgy tûnik, magunkra maradtunk és nincs kiút, felbukkan valaki, akire támaszkodhatunk. Egyedül sokkal nehezebb túlélni a válságokat, de szerencsére nem vagyunk egyedül. Ne féljünk másokra támaszkodni gyenge pillanatainkban. Ha pedig tényleg magunkra maradtunk és senkitől nem kérhetünk segítséget, bízzunk benne, hogy a sors elénk vezet egy kedves idegent, vagy egy régi ismerőst, akivel életre szóló kötelék alakulhat ki.
-
Az vagy, akinek hiszed magad. Ne ismételgesd folyton, amit a "pozitív gondolkodás" hívei sulykolnak, hogy "igen, szeretnek, igen, erős vagyok, igen, meg tudom csinálni". Nem kell mondogatnod, hiszen ezt már tudod. (...) Ahelyett, hogy megpróbálnád bebizonyítani, hogy jobb vagy, mint gondolod, egyszerûen nevess. Nevess az aggodalmaidon, a bizonytalanságodon. Nézd humorral a gyötrelmeidet. Kezdetben nehéz lesz, de lassanként hozzászoksz.
Paulo Coelho
-
Van az a pillanat, amikor már nincs kedved magyarázkodni, hogy mit miért érzel úgy, ahogy - olyankor már nem érdekel, hogy bárkivel bármit is megértess. Nem szomjazol a megoldásukra, megvagy nélküle is - de ne menekülj, akármennyire is egyszerûnek tûnne, ne zárkózz be, találj valakit, aki ugyanazon megy át, amin te. Nála lesz a kulcs. Megnyugtat és felemel a zavarból, amiből egyedül képtelen lennél felállni, mert magad sem tudtad, hogy miben vagy. Addig, amíg van, aki érti és érzi azt, amit te, könnyedén léphetsz még egyet. Nyugodtan, boldogan, mert nem vagy egyedül - más is érzi a pofonokat, azt a frusztrációt, azokat a nehézségeket, amikből neked is bőven jutottak.
Oravecz Nóra