Kevés olyan hely van, ahol annyi "különb" ember él, mint itt Magyarországon. És olyan fájdalmas látni, hogy ebből viszont semmi sem érződik. Mert csak az üvöltésünket lehet hallani, hogy kinél és hogyan vagyunk különbek és jobbak és magyarabbak, és ilyenebbek, meg olyanabbak. És mindent ők csinálnak rosszul. Érdekes, hogy nem tûnik fel nekünk, hogy ha mindannyian különbek vagyunk, akkor kik azok, akik aztán valahogy mégsem.

Kapcsolódó idézetek

1. Nagyon rosszak vagyunk abban, hogy valakit ne fekete-fehérben lássunk. Nagyon sokszor úgy mûködünk - Magyarországon szerintem extra erősen -, hogy utáljuk vagy imádjuk az embereket. Akiket épp imádunk, nagyon rettegnek attól, hogy csinálnak valamit, ami miatt a következő pillanatban utálni fogják őket. Csirmaz Luca
2. Mintha két Magyarország volna: az egyik, ahol ember embernek farkasa, ahol ember és ember között áthidalhatatlanok a szakadékok, ahol egy nagyobb fékezésnél a létező legordasabb indulatok szabadulnak el a tömegközlekedési eszközökön, ahol meg tudná az egyik magyar a másikat ölni, pusztán mert az máshogy szavaz, vagy csupán mert tehetősebb, szebb, okosabb, egyáltalán: másmilyen... És ez, ez a másik ország, ahol gondolkodás nélkül lemond a tervezett idejéről bárki, ha látja, hogy ismeretlen társa segítségre, támogatásra szorul, ahol minden beérkező úgy van fogadva a célban, mintha világcsúcsot futott volna, ahol olyan megbecsülés övezi a futót, amilyenben "civil" életében esetleg születéstől haláláig nem részesül. Keresztury Tibor
3. Magyarországon úgy tûnik, mindenki panaszkodik, de ha valakit megkérdeznénk arról, hogyan képzeli el az életét, mit szeretne, hová tart, akkor nem sok igazi választ kapnánk.
4. És vagyunk mi, acsarkodó, figyelmetlen, sértett, megalázott, elbutult, egymással röhejesen kijátszható (és van is, aki röhögjön a háttérben), Európától egyre inkább elszakadó, saját lehetőségei alatt teljesítő, szabadságnak, függetlenségnek - így - még csak a közelében sem lévő magyarok, együtt. Esterházy Péter
5. Akármilyen sivár és szürke a hazánk, mi hús-vér emberek szívesebben élünk ott, mint a világ legszebb országában. Mindenütt jó, de a legjobb otthon. Lyman Frank Baum
6. Ma Magyarországon romának lenni legalábbis nem könnyû, olykor rettentően nehéz, több százezrüknek pedig pokolian keserves dolog. Aki maga is a bőrén érzi, vagy aki csak egy kicsit is odafigyel, tudja, miről van szó. Závada Pál
7. Megesik, hogy közösen átélt dolgokról drámaian másra, akár az ellenkezőjére emlékezünk. Múltértékelésünk olyannyira eltérő lehet, ahogy a magyarok egyik és másik fele nézi a múltat; nem is közös az a múlt, mert annyira más. Pedig mégiscsak közös. De soha nem fogunk megegyezni a milyenségében. Lángh Júlia
8. Magyarnak lenni annyi, mint a világ legszomorúbb himnuszát énekelni, a világ legnehezebb nyelvén. Nem csoda, hogy nem értjük egymást, és panaszkodunk: már a jövendőt is megbûnhődtük. Geszti Péter
9. Nem számít, hol élünk, nem számít, kik vagyunk - korlátok vesznek körül. Némelyik valódi, némelyiket csak odaképzeljük. Sokan közülünk önként elfogadják ezeket a korlátokat. Mások egyenesen kénytelenek így tenni. De olyanok is akadnak, akik úgy érzik: muszáj kitörniük, még akkor is, ha az, ami a korlátok túloldalán várja őket, egyszerre ijesztő és ismeretlen.
10. Legalapvetőbb tévedésünk, hogy a nehéz körülmények között élő emberek boldogtalanok. Szembetûnő a különbség azoktól, akik sokkal jobb helyzetben keserûen élik életüket, nem találva a helyüket, céljaikat. Erőss Zsolt