Kicsi vagyok, alig látszom, Nem tanulok még, csak játszom: De tudom a mondókámat: Isten áldja meg mamámat!

Kapcsolódó idézetek

1. Én még kicsi vagyok, Verset ezért nem is tudok, De majd jönnek a nagyok, Aztán majd mondanak azok.
2. Én kicsike vagyok, A fogaim nagyok, Adjanak egy kalácsot, Hogy harapjak nagyot!
3. Igazán nem tudhattam, mit cselekszem, hisz még négyéves valék. Én nem tudtam, mit cselekszem, de tudta a mindent tudó, mindent látó Isten, hogy mit cselekszik, amikor anyókát hosszú sínylődéssel jutalmazá. Benedek Elek
4. Amikor valaki kisgyerek, csak arról tud, amit lát. Egész élete a szüleiről szól, a rokonairól, a lakóhelyéről. Pak Janmi
5. Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amig ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel, Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad, Köszönöm, Istenem az édesanyámat. Dsida Jenő
6. Köszönöm Istenem az édesanyámat! Amig ő véd engem, nem ér semmi bánat! Körülvesz virrasztó áldó szeretettel, Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel. Áldott teste, lelke csak érettem fárad, Köszönöm, Istenem az édesanyámat. Dsida Jenő
7. Gyerek vagyok vagy felnőtt? Eldönteni nem tudom. Én hiszek a valóságban, de sokszor álmodom. Én álmodok szépeket, és hiszem, hogy valóra válhat. Az élet talán ettől szép, ezt üzenem a nagyvilágnak.
8. Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem! József Attila
9. Nagymama szerint a koromhoz képest kicsi vagyok, és csakis azért, mert nem eszem elég zabkását. Én igazán igyekszem, de nagymama úgy megrakja a tányérom... ő aztán nem sajnálja tőlem az ennivalót. Tudja, tanárnő, mióta a vasárnapi iskolából hazafelé menet az imádkozásról beszélgettünk... amikor azt mondta, hogy minden nehézségünket meg kell valljuk Istennek... azóta minden este azért imádkozom, hogy Isten adjon erőt, hogy az utolsó szemig meg bírjam enni a reggeli zabkásám. De eddig még egyszer sem sikerült; ki tudja, miért... vagy kevés az erőm, vagy túl sok a kása. Lucy Maud Montgomery
10. Egy csecsemő csak mosolyog: nem mérlegeli, ki méltó a mosolyára és ki nem. Mi is újratanulhatnánk mosolyogni, még mielőtt bármit megítélnénk. Stephanie Dowrick