Kifejezetten idegesít, hogy októberben már karácsonyi díszben vannak az üzletek, mert korainak érzem, és azt gondolom, hogy ma már csak arról szól az ünnep, hogy mindenki minél többet vásároljon. Az őrület és hajsza elveszi az ünnep szépségét, finomságát és meghittségét, amiről szólnia kellene.

Kapcsolódó idézetek

1. Amikor megkérdezik tőlem, vajon szeretem-e a karácsonyt, egyre bizonytalanabbul válaszolok. Talán az ünnepet magát igen, ám a körülötte kialakuló őrületet gyûlölöm. A szeretet ünnepére készülődő, egymást ordítva taposó embereket a plázák parkolóiban, a kétségbeesett küzdelmet, hogy amit egész évben nem sikerült tiszta, őszinte szívből átadni a másiknak, majd talán ezen az egy napon árucikkek segítségével kifejezzük... szóval, hogy mindenáron tárgyiasítani akarjuk, ki akarjuk fejezni a kifejezhetetlent... nos, ettől igyekszem távol tartani magam. Szulák Andrea
2. Mire az ember háromig számol, ismét nyakán a karácsony. Engem mindig elborzaszt, hogy egyik nap még a mindenszentekre emlékeztetnek bennünket az üzletek, másnap azonban már csillog-villog a karácsonyi dekoráció. Szulák Andrea
3. Túl sokat várunk a karácsonytól (...). Azt a gyerekkori misztériumot, amit hordoztam, elkezdtem valahol elveszíteni amiatt, hogy az ünnepeket megelőző hónapokban már mindenki rohan beszerezni a drágábbnál drágább ajándékokat. Nekem a lelassulás, elcsendesedés, a közösen töltött idő és a bekuckózás adja az értelmét.
4. Túl vagyunk ingerelve, mire eljutunk a karácsonyig, telítődik vele az ember. (...) Nem a temérdek ajándéktól vagy a százféle süteménytől lesz meghitt a karácsony - a kevesebb is elég.
5. A karácsony számomra (...) elsősorban a barátság ünnepe. Bennem az a gyermekkoromból származó ideális kép él erről az ünnepről, amikor filléres, inkább szimbolikus ajándékokat adtunk egymásnak, de teljes hittel és őszinteséggel. Riaszt, amivé ez az ünnep mostanában fajult; a pánikszerû vásárlások és az azt követő kimerült bezárkózás rítusává.
6. Az ember igyekszik csak a szép karácsonyokra emlékezni. A karácsony összeforrott a béke és a szeretet ünnepével, s elsiklanak a szomorú karácsonyok. Kikopnak az ember emlékezetéből. Vizi Elek Szilveszter
7. Telepakoltuk a karácsonyt rengeteg olyan szokással, előkészülettel - a kötelező ajándékozás, bevásárlás, sütés-főzés, porszívózás -, amik megnehezítik azt, hogy lélekben el tudjunk csendesedni karácsonyra. Ha eleve rohanással, elintéznivalókkal, információkkal, étellel-itallal túltelítve érkezünk a karácsonyba, akkor nagyon nehéz valami extrát még befogadni. Buda László
8. Főként arra szokták kihegyezni a decembert, hogy mi mindent még. Még egy süteményrecept, még egy program, amire menj el, még egy dísz a házba (...). Ne arra fókuszáljunk, hogy mik azok a dolgok, amiket még ha magunkra húznánk, attól ünnepibb lenne az ünnep, hanem mik azok a dolgok, amiket hogyha elengednénk, ünnepibb lenne az ünnep.
9. Hatalmas a készülődés... az utcákat hetekig díszítik, az árusok standjait sorban helyükre állítják, szervezik a programokat, színpadot építenek. A boltokban egyre nagyobb a nyüzsgés, a sorban állás, a türelmetlenség. Mert mindenki készülődik. A nagy napra. Az ünnepre. Amitől minden évben valami nagy érzést vár az emberiség, és vagy megkapja, vagy nem. Én megkaptam. Nem hosszú készülődés után, nem csak egy napra. Egy pillanatban, minden pillanatomra. Az érzést. Az igazi érzést. Téged. Csitáry-Hock Tamás
10. A világ, amelyben ma élünk, a végletes ellentéteké. Szegény, gazdag, beteg, egészséges, boldogtalan, boldog, hívő, hitetlen áll szemben egymással. Nemegyszer úgy látszik, hogy a gyávák és a bátrak is méregetik egymást. Szerencsések és szerencsétlenek. Öregek, fiatalok. Ha tömegbe verődnek, félelmet keltenek egymásban. A tömegből kiválni igyekvő magára marad, didereg. Ezt az életérzést kellene megváltani, változtatni évente legalább az ünnepeken, mindenekelőtt karácsonykor.