Kislány, mindketten tudjuk, hogy a szívfájdalmak jönnek és mennek, és hogy milyen sebeket hagynak maguk után. Egyszer újra táncolni fogsz, és a fájdalom véget ér, időd sem lesz a gyászolásra. Kislány, mindketten sírunk, De a nap még mindig az égen van, és éppen feletted ragyog.

Kapcsolódó idézetek

1. Tudom, mi bántja a szívedet, Add nekem most a könnyedet, Az álom lassan véget ér, A remény mindig megmarad, A lelkedben él, S mi emlékszünk majd rád, Ne félj!
2. Remélem eljön az a nap, amikor hazatalálsz, Együtt a nagyvilágban, üzenem egy dallamon át, A szemed elmesélte nekem azt, hogy te vagy a lány, Amikor rád gondolok, mai napig a szívem fáj.
3. A szerelem, ha elmúlt, mindig szomorú. Nagylelkûséget ritkán tanúsít. Aki szakít, furdalja a lelke. Akit elhagytak, sebeit nyaldossa. A kudarc tán jobban fáj, mint az elválás maga. Ám végül mindenki azzá lesz, aki mindig is volt. És néha megmarad egy dal, egy papírlap két szívvel, mint gyöngéd emléke egy nyári napnak.
4. Bárcsak azt mondhatnám, hogy elmúlik a fájdalom... de nem múlik el. Viszont könnyebb lesz. (...) Azt hiszem, mindig is fájni fog... de hogy őszinte legyek, nem akarom, hogy a gyász végleg eltûnjön. A fájdalom... azt jelzi, hogy emlékszem arra, akit szerettem. A gyász mutatja, hogy még érez a szívem, hogy szerettem, és ez csodálatos dolog. J. R. Ward
5. Egy nap el fog tûnni minden fájó súly a szíven. Eljön, úton van már, érzem, ott áll majd a fényben. S így szól: egymagunkban voltunk, mostantól már ketten, forró szerelemben! Egy nap megtörténhet, halált hoz az élet, szerelmünknek nem vet véget!
6. A fájdalom emlék. Élni fogsz, küzdeni, és megtalálod a boldogságod. És az utolsó lélegzetedig emlékezni fogsz a családodra, mert a szeretet soha nem halványul el. A szeretet csillag, amelynek fénye még a halál után is hosszasan ragyog. Pierce Brown
7. A bánatba nem halhatsz bele, bár úgy érzed, hogy ez lesz a sorsod. Egy szív nem szakad meg, bár a mellkasod néha úgy fáj, mintha mégis. A gyász idővel elhalványodik. Ez a dolgok rendje. Jön egy nap, amikor újra mosolyogsz, és úgy érzed, áruló vagy. Hogy képzelem, hogy vidám vagyok. Hogy képzelem, hogy boldog vagyok egy olyan világban, ahol már nincs ott az apám. És új könnyeket hullatsz, mert már nem hiányzik annyira, mint régebben, és a gyász feladása is egyfajta halál. Laurell Kaye Hamilton
8. Mosolyod ha rám ragyog, Szívemet kitárhatom, Hisz minden szó elér. És a bánat messze száll, Ha ölelésed rám talál És megcsillan a remény. Pál Dénes
9. Úgy fáj a lelkem, mit felelhetek? Lámpaként, szerelmem, mindig ott leszek. Távol boríthat sírhalom, Örökké rólad álmodom, Mint akkor, angyalom! Én édes angyalom. Adam Makos
10. Nem haragszom, hogyha elhagysz engemet, Mert a nap is elhagyja a kék eget. Sötét gyászom hallatszik a végtelenig, Fáj a szívem, fáj a megrepedésig.