Kizárólag a kreatív agy révén fejlődik emberi tevékenységünk, kreatív agyunk varázsol festékből és kőből mûvészetet, a rezgésekből zenét és információt, kreatív agyunkban jönnek létre a tudományos felfedezések, ahogy ott születnek meg az újabb és újabb orvosi kezelések tervei is.

Kapcsolódó idézetek

1. Agyunk egy kreativitásgép, mûvészeti szabadságunk alapja, és az a hely, ahol a mûvészet észlelése, kiválasztása és reprezentációja történik. Dick Swaab
2. A kreativitás sem más, mint új összefüggések létesítése a külvilágból érkező információk alapján. Ezek az új gondolatok képezik a mûvészet, a tudomány és a technika új vívmányainak alapját. Dick Swaab
3. Valaminek az alkotó megértése, legyen szó akár mûvészetről, akár történelemről, akár zenéről, akár természettudományról, nem tisztán értelmi folyamat, hanem érzéki és érzelmi is. A mélyreható felismerést - minden területen - rendszerint intenzív testi és lelki érzések kísérik, melyek gyakran akusztikai, kinesztéziai vagy vizuális formát öltenek. Ezeket az érzéseket nem lehet elválasztani magának a felfedezésnek a folyamatától. Az értelem nem tud a teljes személyiség elkötelezett részvétele nélkül mûködni, és a tudomány igazán az érzékeny, érzelemgazdag emberi elme talaján virágozhat ki.
4. Az agyunk őseink természetes kiválasztódás útján létrejött észlelési reflexeinek a megtestesülése, amelyek egyesültek a saját reflexeinkkel és a bennünket körülvevő kultúráéval is. Ezeket viszont a fejlődés és tanulás mechanizmusai befolyásolták, aminek eredményeként csak azt látjuk, ami a múltban segítette az életben maradásunkat - és semmi mást. Beau Lotto
5. A mûvészet nem a mûtárgyban rejlik, még kevésbé valamiféle titokzatos, spirituális világban: a mûvészet agyunk összetettségében van jelen, az analóg kapcsolatok kaleidoszkópszerû hálózatában, amellyel neuronjaink reagálnak a tárgyra, és kialakítják a jelentésnek nevezett szövedéket. Részesei vagyunk ennek, mert kissé kizökkent bennünket mindennapjaink alvajárásából, újra örömöt kelt bennünk, hogy valami újat láthatunk a világban. A tudomány ugyanezt az örömérzetet adja. Carlo Rovelli
6. Az agyban, és csakis az agyban keletkezik örömünk, vígságunk, nevetésünk és bolondozásunk, éppúgy, mint bánatunk, szenvedésünk, gyászunk és könnyünk. Hippokratész
7. Mindegyikünk küzd azzal a problémával, hogy két agyféltekéje mûködését megfelelően összehangolja. Ám amikor ennek következtében egy agyrész funkciói részben kikapcsolódnak, az akár a nagyfokú kreativitás alapja is lehet.
8. Az ujjlenyomatokhoz hasonlóan nincs két egyforma agy. Amit teszünk, gondolunk, mondunk és érzünk, mind befolyásolja legnemesebb szervünk fejlődését, a fejlődés újabb változásokat generál, egészen addig, amíg az akció és reakció láncolata már túl bonyolult ahhoz, hogy felgöngyölítsük vagy visszacsináljuk. Az agyunk tulajdonképpen önmagát építi fel. Nemcsak az adott személy egyedi szükségleteit és funkcióit szolgálja, hanem az illető egyedi tapasztalatai is formálják.
9. Az emberi kreativitás minden látszat ellenére nem individualista forrásból származik, bármennyire is szeretik az emberek a nagy tudóst, a nagy politikust látni. A kreativitás közösségi folyamat, csak csoportokban jelenik meg. Előfordul már két embernél is, de minél kiterjedtebb a közösség, annál különösebb formái jelentkeznek. A kreativitás eredendően emberi tulajdonság, és kevés köze van az intelligenciához. Valamennyi kell hozzá, persze, de jóval kevesebb, mint gondolják. Csányi Vilmos
10. Egy festmény nem csupán festékből áll. Olyan alkotás, amelyben tetten érhető a mûvész agya, technikai tudása és érzelmei, és túl ezeken arra szolgál, hogy elmeséljen nekünk valamit, miközben a mi agyunkból is érzelmeket vált ki. A festékből így lesz szépség, így válthat ki belőlünk csodálatot vagy éppen megdöbbenést. A festéket a mûvész tölti meg élettel, az élmény pedig a befogadóval folytatott kommunikáció révén jön létre. Dick Swaab