Korunk fő jellemzője az irracionalitás masszív nyomulása a közösségi platformok virtuális világából a valós életterekbe. Az arrogáns tudatlanság nem csupán a tudomány tekintélyét sérti, hanem veszélyezteti a globális természeti, gazdasági, egészségügyi és politikai kihívások kezelését, a társadalmi együttélést, sőt, civilizációs alapértékeinket is. Valamit tennünk kell, különben elveszíthetjük a visszaút kulcsát az értelem világába.

Kapcsolódó idézetek

1. Korunk groteszk paradoxona, hogy míg a tudomány szédítő ütemben tárja fel a világ titkait, addig, ezzel párhuzamosan, a tudatlanság térnyerése zajlik a társadalmi gondolkodásban. A tudományellenesség és az irracionalizmus politikába való benyomulása a modern nyugati civilizáció alapértékeit veszélyezteti. Boldogkői Zsolt
2. Az igazságon túli világban az irracionalitásra épülő narratívák dominálnak a tényeken alapuló gondolkodás felett, melynek ártalmassága nem csupán a tudomány, hanem a természet, a gazdaság, az egészség, a politika, a kultúra és a közösségi élet területein is megnyilvánul. Még nem világos, hogy ez az objektív valóságot elnyelni készülő árnyékvilág csupán egy az időnként felbukkanó anomáliák közül a történelem tér-idő szövetében, vagy az emberiség végleg az intellektuális hanyatlás korszakába lépett. Boldogkői Zsolt
3. Konspirációs teóriák szövik át az előítéletes gyûlölségek terebélyes szövetét, s hazugságok viselik a hitelesség gúnyáját. Ma nem csupán a tudomány és az értelem, hanem egyidejûleg az irracionalizmus korszakában is élünk. Sokan, akik a tudományos és a technológiai forradalom bûvöletében élünk, el sem tudjuk képzelni, hogy e két világ vetélkedésében a tudás marad majd alul a miszticizmussal szemben, pedig ez is egy lehetséges forgatókönyv. Boldogkői Zsolt
4. Az irracionalizmus képzeletbeli világokat teremt, amelyeket téveszmék és konspirációs elméletek uralnak. Ezzel szemben a racionális gondolkodás a tények tiszteletén és a logikus érvelésen alapul. Az irracionalitás primitív ösztönöket szít, szemben az értelemmel, amely képes a problémák felfogására és megoldására, legyen az tudományos, társadalmi, erkölcsi vagy magánéleti. A tudomány lényegében rendszerbe szedett racionalizmus. Boldogkői Zsolt
5. Sok tekintetben elvesztettük az érzékünket az iránt, mit jelent társadalomban élni, összetartozni, vitatkozni, sokszor már nincs eszményképünk, nem tudjuk, mit jelent polgárnak lenni, hajszol bennünket a technikai fejlődés, az állandó önkifejezési kényszer. Axel Hacke
6. A ráció segít abban, hogy teljesen megbízhatatlan elemekből, mint amilyenek például az emberek, megbízható, jól mûködő struktúrákat hozzunk létre, mint amilyen a rendőrség, a bürokrácia, a tudomány. A társadalom, a tömeg, amely valójában primitív, és számtalan ösztönös reakciója van, ha magára hagyjuk, könnyen megvadul, és önnön értelmes léte ellen fordul. Különös szokások, hiedelmek tûnhetnek fel, ha ezeket nem fojtjuk el idejében, akkor később nehéz lesz a dolgunk. Csányi Vilmos
7. Áltudomány, tudományellenesség, tudománytalanság: a gyors megoldások, a lázadó tudatlanság, a népszerû ígéretek korát éljük. A gondos megfigyelés, a pontos fogalomalkotás, a korlátokat felismerő megértés fáradsága elijeszti a gondolkodástól mindazokat, akik már nem elérni, kiérdemelni, megalkotni, hanem megkapni, megvenni szeretnék a választ. Pálinkás József
8. A tudomány és a technológia kérlelhetetlen haladása szükségképpen átformálja azt, ahogyan együtt élünk, ez pedig a politikára nézve is mélyreható és dermesztő következményekkel fog járni. Sem intellektuális, sem filozófiai, sem morális téren nem állunk még készen arra a világra, amelyet teremtünk. Jamie Susskind
9. A haláltól való félelem rémiszti meg az embereket akkor, amikor megszakad minden kapcsolatuk az ember alkotta világgal. Génjeink megszokták a racionális világ nyújtotta biztonságot, ahol minden a saját védelmünket szolgálja, és ha megszûnik ez a védelem, akkor hirtelen úgy tûnik, életünknek bármely pillanatban véget vethet valamilyen ismeretlen veszély. Irracionális dolog, de ez a félelem az, ami átveszi az uralmat fölöttünk, és az emberi közösség karjaiba sodor, ahol védve érezhetjük magunkat - bárhol a világon, ahová elér a kéz. Cserébe elveszítjük ösztöneinket, melyek segítenének e világ határain túlra merészkedni. Kilian Jornet
10. Sajnos, a világunk a torzításokról szól. Félünk felvállalni a valóságot, elhisszük, hogy ami természetes, az kevés. Mekkora tévedés! Mégis ennek megfelelően élünk.