Korunk groteszk paradoxona, hogy míg a tudomány szédítő ütemben tárja fel a világ titkait, addig, ezzel párhuzamosan, a tudatlanság térnyerése zajlik a társadalmi gondolkodásban. A tudományellenesség és az irracionalizmus politikába való benyomulása a modern nyugati civilizáció alapértékeit veszélyezteti.

Kapcsolódó idézetek

1. Korunk fő jellemzője az irracionalitás masszív nyomulása a közösségi platformok virtuális világából a valós életterekbe. Az arrogáns tudatlanság nem csupán a tudomány tekintélyét sérti, hanem veszélyezteti a globális természeti, gazdasági, egészségügyi és politikai kihívások kezelését, a társadalmi együttélést, sőt, civilizációs alapértékeinket is. Valamit tennünk kell, különben elveszíthetjük a visszaút kulcsát az értelem világába. Boldogkői Zsolt
2. Konspirációs teóriák szövik át az előítéletes gyûlölségek terebélyes szövetét, s hazugságok viselik a hitelesség gúnyáját. Ma nem csupán a tudomány és az értelem, hanem egyidejûleg az irracionalizmus korszakában is élünk. Sokan, akik a tudományos és a technológiai forradalom bûvöletében élünk, el sem tudjuk képzelni, hogy e két világ vetélkedésében a tudás marad majd alul a miszticizmussal szemben, pedig ez is egy lehetséges forgatókönyv. Boldogkői Zsolt
3. Milyen ironikus, hogy minél jobban fejlődik az emberiség, minél nagyobb lesz a tudományban vetett hite, minél nagyobb hatalmat szerez a világ felett, annál valószínûtlenebb, hogy felfedeznek bennünket. Azonban amint a természetfelettivel kapcsolatos hitetlenségük megszabadít bennünket gátlásainktól, technológiájuk elég erős lesz ahhoz, hogy ha akarják, akár fenyegetést is jelenthetnek ránk nézve, sőt, néhányunkat meg is semmisíthetik. Stephenie Meyer
4. Igazán furcsa: mi, emberek nagyra vagyunk azzal, hogy az értelemre hallgatunk, de amikor az emberi civilizáció léte a tét, a dogmák, a tudatlanság uszályába szegődünk. James Powell
5. A tudományellenesség alapja a tudatlanság. (...) A legnagyobb veszélyt ma éppen a média szereplőinek meghökkentő tájékozatlansága jelenti. Nem az a fontos, hogy a hír igaz legyen, hanem az, hogy szenzációt keltsen. Beck Mihály
6. Az ember megpróbálja értelmezni a világ dolgait, de ha nincs elegendő tudományos ismerete, akkor téves konklúziókra is juthat. Sokkal jellemzőbb ennél, hogy nem saját kútfőből magyarázzuk a dolgokat, hanem másoktól vesszük át a magyarázatokat. Manapság az interneten terjed a legnagyobb sebességgel a butaság. Boldogkői Zsolt
7. A modern tudomány kínálta elkápráztató lehetőségek ellenére nyitottságunkat konok kétkedéssel kell fékezni. Sok izgalmas lehető­ségről egyszerûen kiderül, hogy helytelen. Az új lehetőségek iránti nyitottságra és a kemény kérdések megfogalmazásának akarására egyaránt szükség van a tudomány előrehaladásához. Carl Sagan
8. Az igazságon túli világban az irracionalitásra épülő narratívák dominálnak a tényeken alapuló gondolkodás felett, melynek ártalmassága nem csupán a tudomány, hanem a természet, a gazdaság, az egészség, a politika, a kultúra és a közösségi élet területein is megnyilvánul. Még nem világos, hogy ez az objektív valóságot elnyelni készülő árnyékvilág csupán egy az időnként felbukkanó anomáliák közül a történelem tér-idő szövetében, vagy az emberiség végleg az intellektuális hanyatlás korszakába lépett. Boldogkői Zsolt
9. A közvélemény viszonya a tudományhoz jelenleg ellentmondásos. Egyrészt természetesnek veszi az életszínvonal javulását, amelyet a tudomány és a technika újabb eredményei tesznek lehetővé, másrészt viszont bizalmatlan a tudománnyal szemben, mert nem érti azt. Stephen Hawking
10. A paradoxon egy szempontból mindenképpen hasznos: arra késztet, hogy rendet teremtsünk a gondolataink között. Valahányszor váratlan ellentmondás lép fel, kikezdhetetlennek tûnő alapfeltevésekből képtelen következtetések adódnak, úgy érezzük, újra rendbe kell tennünk a világot. Cseppet sem hízelgő tükröt tart gondolkodásunk elé és ráébreszt, nem értünk valami egészen alapvető dolgot. Nincs más hátra, meg kell vizsgálnunk a hibához vezető rejtett alapfeltevéseket. Ron Aharoni