A paradoxon egy szempontból mindenképpen hasznos: arra késztet, hogy rendet teremtsünk a gondolataink között. Valahányszor váratlan ellentmondás lép fel, kikezdhetetlennek tûnő alapfeltevésekből képtelen következtetések adódnak, úgy érezzük, újra rendbe kell tennünk a világot. Cseppet sem hízelgő tükröt tart gondolkodásunk elé és ráébreszt, nem értünk valami egészen alapvető dolgot. Nincs más hátra, meg kell vizsgálnunk a hibához vezető rejtett alapfeltevéseket.

Kapcsolódó idézetek

1. A paradoxonok mindig hasznosak. A gondolatiak. Mert segítik az elméleti tisztázásokat. Még hasznosabbak azonban azok, amelyeket a valóság kínál. Szinte kényszerítenek arra, hogy belegondoljunk a dolgokba, és kétségesnek érezzünk mindent, amit róluk tudunk. A legjobbak azok, amelyek igazak és azok is maradnak. Tordai Zádor
2. A paradoxon az ellentmondás ellentéte. Az ellentmondás mindig zsákutca, de a paradoxon nem az, ugyanis valahányszor elismerjük az egyik oldal igazát, azon kapjuk magunkat, hogy a másik oldalnak is igazat kell adnunk. Stewart Brand
3. Kérdőjelezzük meg az alapértelmezettet! Ahelyett, hogy magától értetődőnek tekintenénk a fennálló rendet, először is tegyük fel azt a kérdést, hogy egyáltalán miért létezik. Ha felidézzük azt, hogy a szabályokat és a rendszereket emberek hozták létre, egyértelmûvé válik, hogy azok nincsenek kőbe vésve - és elkezdhetjük végiggondolni, miként javíthatnánk ezeken. Adam Grant
4. Elég sokaknak az az élettapasztalata, hogy paradoxonokban mûködik, tehát azt hisszük, hogy nem bírunk ki egy bizonyos helyzetet, és mégis kibírjuk valahogy, de aki kibírta, az már nem ugyanaz az ember. Selyem Zsuzsa
5. A logika ugyan erős és nélkülözhetetlen eszköze az emberi gondolkodásnak, de nem tud mindent megoldani. A világ komplexitása időnként szükségessé teszi egyéb gondolkodási eszközök bevetését is, olyanokét, amelyek nem a tiszta rációra, hanem inkább érzésekre, képzetekre alapulnak. Mérő László
6. Hinni kényelmes. Tudni hasznos. Kételkedni szükségszerû. Balla D. Károly
7. Az élet csupa ellentmondás, paradoxon. Egyensúlyozó mutatvány az időnkért, energiánkért és figyelmünkért vetélkedő feszültségek között, amelyek elszántan igyekeznek meggyőzni bennünket arról, hogy egyet válasszunk közülük az összes többivel szemben. Patricia Spadaro
8. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
9. Az analógiák segíthetik az emberi gondolkodást. Ismeretlen helyzetekkel, magával a bizonytalansággal segíthetnek megbirkózni. Azzal, hogy egy jelenbeli probléma kapcsán szinte automatikusan felötlenek bennünk valamilyen értelemben hasonló múltbéli helyzetek, megtalálhatjuk a megfelelő megoldást. Fontos azonban, hogy a felvetődő párhuzamokra kritikusan rákérdezzünk, és ha kell, keressünk inkább másikat helyettük. Az aktuális kihíváshoz jobban illeszkedőt. Fontos tudatosítani, hogy egyetlen párhuzam sem lehet valóban tökéletes.
10. A filozófusok sokszor mohón kapnak mindenen, ami a paradoxon színében tûnik föl, és ellentmond az emberiség első és legelfogulatlanabb elképzeléseinek, mert azt hiszik, tudományuk felsőbbségét mutatja, ha képesek a közönséges felfogástól ennyire távol eső véleményre jutni. Másrészt minden meglepetést és csodálkozást keltő állítás olyan elégedettséggel tölti el az ember szellemét, hogy elmerülünk ezekben a kellemes érzelmekben, és nem vagyunk hajlandók elismerni, hogy örömünk alaptalan. David Hume