Ugrás a tartalomra
Köszönöm, hogy a magamra kovácsolt
düh-láncokat mindig puhává tetted,
hogy bennem a betörhetetlenséget
ostor helyett csókokkal szelídítetted.
S hogy nem fedted ellenzővel le a szemem,
mert azt mondtad, akit erőből terelnek látni, az vak marad,
s a világban szivárványra nem lelhet.
Kapcsolódó idézetek
-
Köszönet neked, mert (...) türelmes és nagylelkû voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott a testemnek, mikor fáztam az élet magányában.
Márai Sándor
-
Köszönöm, hogy elviselted az elviselhetetlent. Hogy valamit teremtettél a semmiből. Hogy üres zsebekből is képes voltál adni. Hogy szerettél bennünket, mikor nem volt bennünk semmi szeretetre méltó. Köszönöm, hogy a lehetetlent is megoldottad egyetlen mosolyoddal.
-
Te ismered a szívemet, beletekintettél, megtaláltad ott az emléket és az élményt, mely hozzád köt. Mely te magad vagy. És ez számomra vigasz, bár érzem, hogy lazul a kötelék. (...) Még sosem voltam ilyen erős, mint amikor szembenézek veled, és fátyol mögött látlak reménykedve, hogy megbocsátod nekem, hogy az út további részét nem tehetem meg veled.
-
Köszönöm, hogy te vagy.
Az órát köszönöm,
Amelyben fényül nyert e
Világtalan világ,
Köszönöm, hogy kezed
Kinyújtottad felém,
S árnyául elfogadtál sugárzó
életednek...
Móra Ferenc
-
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott,
Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm,
S hogy te leszel a halál, köszönöm.
Ady Endre
-
Köszönök minden szépet,
köszönöm a jóságodat, a tisztaságodat
s mindazt, akivé lehettem általad.
Köszönöm, hogy boldoggá tettél,
a világot varázsoltad szebbé.
-
Köszönet neked kortalanság évszakába
feledkezett élethosszú késő délutánom
köszönöm a folyókra néző ablakokat
köszönöm az igaz szerelmeket kiket
annak idején adtál és a csöndből
születő és váratlan szavakat melyek
felvezettek a tiszta napvilágra
anélkül hogy hátrafordultak volna hozzám
köszönet a barátokért és hosszú visszhangjukért
és a hibákért amelyek csak enyéim voltak
(...)
köszönet nektek test és kéz és két szemem
köszönöm a látványokat és pillanatokat
melyeket nem látok már soha többé
csupán lelki szememmel ahol változatlanok.
William Stanley Merwin
-
Tudod miért ragaszkodtam hozzád annyira? Mert eszembe juttattad, milyen voltam régen, mielőtt ebbe az ördögi körbe kerültem. Újra megmutattad nekem azt a világot, ahol érdemes szeretni, amit szeretnék inkább elfelejteni.
-
Élj abban a tudatban, hogy szeretve vagy. Akkor is, ha mások vakok és süketek és érzéketlenek. Én néha olyan helyről kapok szeretetet, ahonnan nem is várom. És nagyon jólesik. Mert őszinte. És erős. Nem hagy elveszni.
Müller Péter
-
Nem az a fő, amit elvitt tőlem, hanem amit hozott. Olyan szemet, ami végre azt látta, aki vagyok, és a bizonyságot, hogy semmi... semmi sincs kőbe vésve, még a sötétség sem.