Lehettem volna vadász vagy hajtó, Én, a kiátkozott, megrögzött csavargó. Ki azt hitte, ha úton van, szabad, Eltapos a világ, ha útjában vagy.

Kapcsolódó idézetek

1. Ezek fájnak. Ezek enyémek, szépek. Ez voltam én. Valaki, aki készül, Valaki, aki árván erre tévedt S akinek útja végtelenbe mélyül... Juhász Gyula
2. Azt hittem, hogy ha gonosz vagyok, az enyém lehet a világ, de tévedtem: a világ gonoszabb, mint én. Eduardo Mendoza
3. Voltam, aki voltam: vakon tájékozódó, mulatságosan képzelődő, boldogtalan reménykedés, szárnyatlan madár a porban.
4. Vágyom rá, hogy szabad lehessek, érzem, hogy láncok ezre béklyóz. Volnék egy égi szent, vagy tán egy gonosztevő, de csak egy lidércalak vagyok, csak egy szörnyeteg, ki azt rombolja szét mindig, mit szeret és félt. Michael Kunze
5. E forgandó világban élő forgóajtó vagy, kit bûvészként hajt egy óriási hajtó, s akin ki-bejár folyton élet és halál. Keszei István
6. Az élet kiválasztott téged, csak ketrecben futsz; Egy elûzött vaddá tettek, Te félsz, nem szabadulsz.
7. Egykor ha a világ megbántott, Kivánkozám a sírba le; Most, épen mert bánt, élni vágyok, Dacolni van kedvem vele. Petőfi Sándor
8. Hogyha énnékem szárnyam lett volna, Mint az galamb, elröpöltem volna. Hogyha az Isten engedte volna, Innét én régen elfutottam volna.
9. Börtön a világ, Mégiscsak börtön, noha véghetetlen. (...) Ez a ketrec: maga a világ! És rabja lenni: maga a szabadság. (...) Ki szökne innen: magától szökik, S ki cserbenhagyná: magát hagyja cserben. Székely János
10. Vándor vagyok. Zord eszmék vándora. Gond és harag pusztáit járja lábam. Lelkemben elvész édes sóhajod, Mint a madár-hang erdők viharában! Ábrányi Emil (ifj.)