Lopok neked egy könyvet, A lapjait teleírom, A festék, ha megszárad A kifakult papíron. Akkor elmegyek innen végleg Magammal viszlek téged Oda, ahol többé soha Senki el nem érhet!

Kapcsolódó idézetek

1. Lopok neked egy könyvet, A lapjait teleírom Vérrel, verítékkel, Valahogy még kibírom. De aztán elmegyek innen messze, Hogy többé ne is láss. Lopjon könyvet, írja a könnyeivel tele valaki más. Tankcsapda
2. Elrabollak és magammal viszlek! Harcolni fogok veled, teérted. Legyőzök mindent, meglátod, leküzdöm a nehézségeket, és nem adlak senkinek és semminek! Wladyslaw Stanislaw Reymont
3. Mindent elviszek és mindent itt hagyok, Sohasem voltam és sohasem vagyok, Te álmodj engem, álmodj tovább, Soha nem veszíthetsz el. Republic
4. Nem birok már a szivemmel, Úgy teli van szerelemmel. Ha valahol ki nem öntöm, Maradásom nincs e földön. Vajda János
5. Visszalopnék én, ha tudnék, minden órát, De nincs erőm, hogy kiálljak még egy próbát. Néha rám tör még az összes szép emlék, De nélküled mind elhagyott ajándék.
6. Ha végleg elhagysz, az én életemnek megszûnik az értelme. Ha hagylak elmenni, soha többet nem látlak viszont. De hiába próbálok küzdeni ellene, csak halasztom a halaszthatatlant. Szembeszállok mindennel, hogy még egy percet eltölthessek veled, és ha ez lehetséges, akkor egész életemben érted fogok küzdeni, azért az egyetlen percért, és azért az egy kimondatlan szóért!
7. Egyvalamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Wass Albert
8. De ha elhagysz engem, meghalok, vagy ami még rosszabb, tán megmaradok, s akkor mindörökre elveszek, és már nem kell, aki hazavezet. Presser Gábor
9. Most itt vagyok, Neked álom leszek. Könnyû, teljes, esti vágyban Vele megpihenhetsz És elalhatsz, vagy meghalhatsz, Csak végy magadhoz Édesen, húzz magadra minden vélt szerelmet És megfestem neked a képzeletet! Magashegyi Underground
10. Egyszer majd elviszi a szél a szavam hozzád, Õrizd meg örökké, ahelyett, hogy visszahoznád! Nem így akartam, hogy én menjek, és te itt maradj, Egy élet sem lenne elég, hogy mindent visszaadj. Children of Distance