Ugrás a tartalomra
Ma éjjel újra itt vagyok,
Mit érzek, láthatod.
Itt vagyok, és nem álmodom
A könnyeket arcodon.
Tudnod kell, mennyit érsz nekem:
Te vagy az életem.
Kapcsolódó idézetek
-
Az égre nézek fel, rád gondolok újra,
Az arcodat is látom, bár kicsit megfakulva.
Az arcomat elfordítom, a karjaimat bezárom,
És ordítom a világnak: ez nem lehet csak álom!
Most mégis felébredek, és könnyes szemmel nézem,
Hogy összetörted azt, amit irántad érzek.
-
Ha tudom, hogy te vagy, ki kezem után kap,
És jobban hallom, mit súg a szád,
Elmondtam volna, hogy nem telt el úgy nap,
Hogy az álom határán ne gondolnék rád.
Ismerős Arcok
-
Te vagy az álmom, jutalmam mindenért.
S ha néha féltem, melletted véget ért.
Amikor itt vagy, nem kell már semmi sem.
Félek, hogy álmodom és mégis elhiszem.
-
Csak egyet álmodsz, és jövök,
A földön itt mi sem örök,
S melletted leszek újra én.
Várnai Zseni
-
Csillag vagy fenn,
A föld én itt lenn,
Várom, hogy te
Beragyogj este...
Éjjel, ha altatsz,
Nappal, ha elhagysz,
Vissza, lehet, nem térsz,
De mégis itt vagy mindig.
-
Látni akartál, hát itt vagyok,
A szerepem vállalom,
Az voltam, aki most is vagyok.
Tudom, a semmi több, mint kevés,
Az úton féltem, de érzem, ott leszel a végén.
-
Szeretlek. Te vagy életem szerelme. Minden érzésemet a pillantásaid irányítják. Nem kapok levegőt nélküled. Nem tudok aludni nélküled. Rád várok, vigyázok rád. Érted létezem!
-
Aludj el itt a vállamon,
S hogy álmodsz, legyen álmod...
A pillantásodból tudom
Puha odaadásod.
Aludj, aludj, s álmodd, hogy élsz,
És szerelem, amit remélsz.
Fernando Pessoa
-
Érted vagyok, és te értem vagy,
te értelmet és fényt adsz minden napnak.
Szeretlek én, és kettőnk dolgán
nem változtat többé senki már.
-
Talán nem létezett, mégis átéltem,
Érted újra írnám, de másért nem,
A szívemből indulsz, az ereken át,
Bennem élsz, a hatalmat nem veheted át,
Segíts! Fel kell ébrednem,
Kettőnket csak ez tarthat életben!
Children of Distance