Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Majd jött a sóhaj mély, heves foka, Lopták mohón egymás tekintetét, Kigyúlt az arc, bár semmi indoka.

George Gordon Noel Byron
🌿 Egyszerűség 🎲 Sors
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Néha ugyancsak összekaptak, és ilyenkor felhevült arccal vitatkoztak, csipkelődtek egymással. Közben azonban lerítt róluk, mennyire élvezik ezeket a vidám szópárbajokat. Hedwig Courths-Mahler
  2. Kit megraboltak gonosz tolvajok, Tolvaját lopja meg, ha mosolyog; De önmagát kétszer rabolja meg, Ki vesztésén mód nélkül kesereg. William Shakespeare
  3. Kit megraboltak gonosz tolvajok, Tolvaját lopja meg, ha mosolyog; De önmagát kétszer rabolja meg, Ki vesztésén mód nélkül kesereg. William Shakespeare
  4. Időnként (...) az is előfordult, hogy csak szótlanul ültek vagy sétáltak egymás mellett, szemlátomást a gondolataikba merülve, hogy végül sóhajtva, parázsló tekintettel nézzenek egymás szemébe, mint akik a szívük mélyéig összetartoznak. Hedwig Courths-Mahler
  5. Egymásnak arccal kerültünk végre, szorongva hallgatsz némább beszédre. Nincs nagyobb titok, nincs nagyobb vigasz: rád hasonlítok, rám hasonlítasz. Csukás István
  6. Néztem rá sokáig, mozdulatlan szemgolyókkal, s éreztem, hogy minden el van veszve. Hogy én ebből a szobából ki fogok menni, és ebbe a szobába soha, de soha többet nem fogok visszajönni. Bágyadt, ijedt mosoly fénylett fel sötét arcomra, most már tudom, ez a néma kis mosoly a sírni nem tudó férfiak rettenetes, vad zokogása. Zilahy Lajos
  7. Az élvezetek rányomják bélyegüket az arcukra. Frank Herbert
  8. Kimondhatatlan gyönyörûség volt nekik kölcsönösen nézegetni egymást, s ártatlan lelkük egészen átengedte magát ennek a gyönyörûségnek, anélkül, hogy élénk vágyakat táplált vagy bármiféle folytatásra is gondolt volna. Johann Wolfgang von Goethe
  9. A búcsú könnye ég a szemeken, fakóra vált egy pillanat alatt minden bóktól-kigyúlt arcocska benn, olyan nehéz elválni hirtelen! Lehet: az élet szívükből kifoly, ajkukon sóhaj többé nem terem, s szemeznek-é vajon valamikor? Varázsos éj után a reggel oly komor! George Gordon Noel Byron
  10. Pedig ha csak két összebogozódott gyümölcsfaágat széjjelhajlítottál, megitattál egy szomjas madarat, (...) vagy mosolyt csaltál egy durva szavak huzatában fakóvá merevült örömnélküli arcra -
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat