Ugrás a tartalomra
Már mondtad azt is, hogy a Csendes-óceán kék, pedig valószínûleg még soha nem láttad. Ugyanez a helyzet a megfoghatatlan érzelmekkel is: ismered őket, még akkor is, ha nem.
Kapcsolódó idézetek
-
Próbáld ki egyszer, hogy ki tudsz-e találni mondjuk egy olyan színt, amilyen eddig még nem létezett, vagy egy olyan érzést, amilyet senki sem érzett még idáig! Nyilván nem, mivel te is csak az érzékszerveiden belül tudsz elképzelni vagy megérteni bármit is, hiszen mindannyian kötve vagyunk hozzájuk.
-
A léleknek is van színe... igen, van. A tiéd kék. Gyönyörû kék. Tengerkék. Benne van a tenger végtelen nyugalma, féktelen szenvedélye, vadsága. És benne van a szeretet mélysége, és a bizalomé, a biztonságé. Benne pezseg az élet, megszámlálhatatlan csodával, szépséggel, izgalommal. Igen. A te lelked csodálatos kék. Érzem. És látom.
Csitáry-Hock Tamás
-
Ha az ember szívét összehasonlítod a tengerrel, akkor a víz lenne a mozdulatlan. Ha jellemezném a hullámokat, amelyek a felszínt verdesik, azok képviselnék az élvezetet, vagy még inkább a haragot. Nem. Ezek a szavak túl sekélyesek a tengernek. Ha tudni szeretnéd, mi van a tenger mélyén, nyisd ki a szemed a mozdulatlanság belsejében, és haladj folyamatos rúgásokkal a tengerfenék felé. Amit tudni akarsz, hogy milyen személy is vagy valójában, még ha a mélység végeláthatatlan is...
-
- Honnan tudod, hogy ő nem életed szerelme? Úgy értem, lehet az évek múlásával ő lesz az.
- Nem, ez nem olyasmi, ami idővel fejlődik. Ez olyasmi, ami azonnal megtörténik. És folyik végig rajtad, mint a folyó vize vihar után. Feltölt és kiürít egyszerre. Érzed az egész testeddel... a kezedben, a szívedben, a gyomrodban, a bőrödön. Éreztél már így valaki iránt?
- Igen, azt hiszem.
- Ha gondolkoznod kell ezen, akkor még nem érezted.
- És teljesen biztos vagy benne, hogy egy nap megtalálod?
- Persze. Végül mindenki megtalálja. Csak sose tudhatod, hogy mikor vagy hol.
-
Leírhatatlan érzés szembenézni a tengerrel! Az állandóan változó, a partot szüntelenül nyaldosó hullámok tele vannak élettel, olyan távoli földekre jutnak el, melyekről semmit sem tudok!
-
Honnan tudhatjuk, hogy hiányzik belőlünk az empátia? Akiből hiányzik, annak jó eséllyel fogalma sincs róla, mert azt sem tudja, mi az. Ez nem egészen olyan, mint ha megkérdeznénk valakitől, aki vakon született, milyen a kék szín. Hiszen ő nem rendelkezik ehhez vonatkozási pontokkal. Inkább olyan, mintha egy színvakot kérdeznénk meg erről. Õ látja a kék dolgokat, számára a kék tárgyak hasonlónak tûnnek a zöld tárgyakhoz, de maga a kék mint olyan rejtély marad. (...) Sokan fel sem fogják, hogy hiányoznak az életükből az emberi kapcsolatok. Így aztán szakvélemény nélkül hogyan tudná bárki is magáról, hogy érzelmileg színvak?
James Fallon
-
Meglátni valaki valódi színeit nem mindig egyszerû, és a szemünk szüntelenül félreértelmezi a jeleket, de neki sikerült megérintenie olyan helyeken, amikről azt sem tudtam eddig, hogy léteznek.
-
Ha valaki nem tapasztalt valamit, nem fogja megérteni a lényegét. Egy vakon született ember megtanulhatja, hogy a színek különböző hosszúságú fényhullámok, de soha nem fogja igazán tudni, mi az a sárga, kék, piros. Hogy lehet valamit a legjobban megtapasztalni? Az ellentétekből. Ha sohasem voltál beteg, nem tudod, mi az egészség. Ha nem halnál meg, nem tudnád, mi az örök élet. És árnyék nélkül sem tudhatod, mi a fény.
Vásáry Tamás
-
A tenger a megtestesült érzelem. Szeret, gyûlöl és sír. Fittyet hány minden próbálkozásnak, mikor szavakkal akarják fogságba ejteni, leráz minden béklyót. Bármennyit beszélj róla, mindig lesz valami, ami kimaradt.
Christopher Paolini
-
Nem minden nemes, ami a szemnek láthatatlan. Az alantas érzelmek szintén láthatatlanok.
Steven Pressfield