Még ha a világ minden tudása a miénk is lenne, az összes kvark megtett és elkövetkező tánclépését is beleértve, mégis szükségünk lenne egy kerettörténetre, magyarázatra; e nélkül nem rendelkeznénk rálátással, és emiatt valós tudással sem, csak tények végtelen felsorolásával.

Kapcsolódó idézetek

1. Mindenre kell lennie tudományos magyarázatnak. Legfeljebb nem tudjuk.
2. Csak azért kell összetörnünk, hogy minden darabunkat megismerjük. Azt is, amiről eddig nem is tudtunk, azt, ami ott volt mélyen, legbelül, és talán soha nem került volna felszínre, ha nem szakad darabjaira. Oravecz Nóra
3. Nem rendelkezhetünk egészen bizonyos ismeretekkel semmiről sem, mivel mindenre végtelen számú magyarázat létezik.
4. Tudásunk gyarapodik, ehhez nem fér kétség. Korábban még álmunkban sem sejtett dolgokat tesz lehetővé. De ezzel a gyarapodással újabb és újabb kérdésekre kell választ találnunk. Új titkokat kell megfejteni. Carlo Rovelli
5. Az alkotó ember előtt végtelen a tér. De ha tudásunkat nem is használjuk fel feltétlenül újabb alkotásra, akkor is minden ismeret még gyönyörûbbé teszi előttünk a világot. Öveges József
6. Minden mûnek van valami reáliaalapja. Arra épül a történet, és onnét dobbantva akar mély létproblémákat feltárni. A valóságalapot egy mû sem nélkülözheti, nem ugorhatunk át a transzcendenciába, a világ csak sejtett, ám a mûvészet által mindig érintett részébe úgy, hogy nem a valóság talajáról dobbantunk. Háy János
7. Mindaz, amit csinálunk, nem létezhet az igazságba vetett hit nélkül. (...) A részigazságok útvesztőiben mindig akad egy szál, ami keresztülvezet a labirintuson, és megmutatja, mi helyes, és mi nem az. Ez az, ami bele van foglalva a törvényeinkbe, de szív és lélek kell hozzá, hogy ki tudjuk olvasni onnét.
8. Előfordul, hogy megteszünk mindent, ami tőlünk telik, de akkor is hiába. Ilyenkor hátrálnunk kell egy lépést, és a beláthatatlan, csodás univerzumra bíznunk, hogy megtörténjen, aminek meg kell lennie. James Norbury
9. Minden ránk vonatkozó titkos tudás itt lebeg az orrunk előtt, csak képtelenek vagyunk kihámozni belőle a lényeget. Utólag, ha már megtörtént a baj, sokkal bölcsebbek vagyunk. Valósággal tobzódunk az addig elhanyagolt, jelentéktelennek hitt, de egyszeriben nagyon fontossá váló részletekben, és ezek jobban passzolnak egymáshoz, mint egy római mozaik kődarabkái.
10. Csak azt lehet megérteni, aminek a keletkezéstörténetét pontosan ismerjük és elbeszéljük, és ez minden létezőre nézvést igaz, legyen az egy kődarab vagy egy roppant bonyolult, folyton-folyvást változó, átalakuló valami, mint az élőlények legtöbbje. Csányi Vilmos