Ugrás a tartalomra
Még jó, hogy esni kezd: egyszerre itt a zordabb,
komoly, tevékeny évszak. Rohanni, buszra szállni
lehet, kapkodni és kapaszkodni. Hajszálnyi
kétely marad csak vissza: fontosságom fogyása.
Kapcsolódó idézetek
-
Tavasz lesz, majd nyár. Majdnem elviselhetetlen. De aztán eljön a szempillantásnyi ősz, mielőtt ismét betemet minket a tél. Az élet nem továbbmegy, hanem újrakezdődik, minden újra lehetséges. Bármi megtörténhet, a legjobb, a legszebb, a világ legnagyobb kalandjai.
Fredrik Backman
-
A változás szükséges, akár az évszakok.
-
Valamilyen halvány esély a legreménytelenebb helyzetben is kínálkozik. Ha van erőd megragadni, egyszer csak azt tapasztalod, hogy hirtelen erős hátszél támogat. Merj elindulni! - Aki felszáll a vonatra, az már megtette az út nehezebbik részét.
Moldova György
-
Tavasz van, az az évszak, amely nyugtalansággal tölti el az embert, az erősödő fény időszaka, amikor a talaj feléled és annyira megtelik élettel, hogy az emberek még álmukban, a hétköznapok zaján át is észreveszik; az élet ellenállhatatlan, buja, szemérmetlen ereje ez.
Jón Kalman Stefánsson
-
Az évszakok olyanok, mint az ember életútjai. Mint erőtől duzzadó ifjú, ront be a tavasz. A forró izzadságban megfürödve és vihartól megedzve járja be a nyár a hegyeket és gleccsereket. Meggondoltan és lassan megy a lejtőn az ősz lefelé.
-
Gyerekkorában az ember minden évben más személyiség lesz. Ez általában ősszel következik be, iskolakezdéskor, amikor elfoglalja a helyét a következő osztályban, és maga mögött hagyja a nyári vakáció zûrzavarát és letargiáját. Akkor a legszembetûnőbb a változás. Később már összemosódnak a hónapok és az évek, de a változások attól még folytatódnak. A múlt hosszú ideig könnyen és látszólag automatikusan hullik le az emberről, örökre. A jelenetei nem is annyira eltûnnek, mint lényegtelenné válnak. És aztán jön egy hirtelen kanyar, és ami már rég elmúlt és lezárult, újra a felszínre tör, figyelmet követel, kezdeni kell vele valamit, bár nyilvánvaló, hogy a világon semmit nem lehet már kezdeni vele.
-
Az emberek alig várják a tavaszt, igaz? Minden életre kel... Később viszont minden el is pusztul. Tavasszal minden újrakezdődik, de az óra máris ketyeg az élet minden apró morzsája fölött.
-
Ha felhagyunk azzal, hogy a nyár után ácsingózzunk, a tél csodás évszak lehet, amelynek során a világ ritka szépséget ölt magára, és még a járdák is csillognak. Ez a reflexió és a felépülés ideje.
-
Ha az ember sokat mászik, már nem fél. Megtanulja, hogy ez a kötél, ez a perem engem meg fog tartani, itt képes leszek végigmenni. A szezon elején újra kell tanulni, hogy megtart egy lépés vagy fogás, és újra meg kell szokni a mélységet, de a szezon alatt megerősödik az ember mentálisan.
Sterczer Hilda
-
Mintha kihaltak volna az évszakok,
megdermedt zöldben fürödnek a fák.
Egyszerre nyár, ősz és tél vagyok.
Megkövült idő. Haláltalan világ.
Nem merek élni. Lélegezni sem.
Azt hiszem néha, nem is ver szívem,
csak mímeli, hogy van, s mert fél, dobog.
Rettenetes nehéz az idebenn.
Hát élek, félek, alakoskodok.
Bella István