Ugrás a tartalomra
Még mindig nem árulta el, mi a gond. (...) Vártam türelmesen, hátha beavat. Ha egy barátnőmmel ülünk így, biztosan rákérdezek, de a férfiakkal nem árt az óvatosság. Õket be kell cserkészni, mint egy nagyvadnak az áldozatát. (...) A férfiak nagyon rejtőzködők, ha érzelmekről van szó. Egy rossz mozdulat elég, kicsit megpiszkálod őket, és már magukba is fordultak. Óvatoskodva, kivárva sokkal előbb derülnek ki a dolgok. Jó, néha nem árt egy jól irányzott kérdéssel fejbe bunkózni őket, attól megjön az eszük, de az esetek többségében a járható út, ha békén vannak hagyva.
Kapcsolódó idézetek
-
Sohasem jó, ha a férfi túlságosan biztos abban, hogy imádják. Elbizakodottá válik, aztán meg is ijed - mert a férfiak meghátrálnak a nagy érzelem elől, nem tudják viszonozni, gúzsbakötöttnek hiszik magukat, sőt esetleg azt gondolják, a nő csak magához akarja láncolni.
Benedek István
-
A férfiak a finom érzelmi manipulációkat képtelenek észrevenni. Mindez azért van, mert a férfiak elfojtják az érzéseiket, nem beszélnek róluk. És aki nem beszél az érzéseiről, nem éli át az adott érzéseket, az az ezzel kapcsolatos töltetet sem látja meg. A lányok, akik érzelmileg fejlettebbek, viszont gyorsan megérzik, ha valaki ellenségesen áll hozzájuk, miközben látszólag mosolyognak.
Csernus Imre
-
- Azon tûnődöm, hogy vajon felnőnek-e a férfiak? Azt hiszem, kisfiúk maradnak. Maga nem tûnődik ezen?...
- Én nem szoktam tûnődni ezen, én tudom. És ha rosszat tesznek, még jobban elvárják, hogy babusgassuk őket, persze csak átmenetileg.
-
Idejében kellett volna rászoktatnod, hogy meghallgassa, ha te mondasz valamit, sőt ne csak meghallgasson, hanem ki is kérje a véleményedet. Egy férfinak az életébe be kell épülni. Ügyesen, szívósan.
Szilvási Lajos
-
Mindig figyeljen oda, mit árul el egy férfi magáról akkortájt, amikor észreveszi, hogy egy nő mélyebb érdeklődést tanúsít iránta. Érthetetlen okból a legtöbb férfi ilyenkor lényeges információkat közöl magáról.
Dorthe Nors
-
A nőt fokozatosan kell megismerni, szép lassan, mint ahogy a jó bort sem öntjük le a torkunkon azonnal, hanem kóstolgatjuk, ízleljük a nyelvünkön, ahogy szétterül, s mikor már minden sajátosságát kiismertük, akkor térünk rá újabb fokozatra: kortyolunk még egyet, új ízeket keresünk. (...) Az út a másik megismeréséhez önmagában már élvezet. Soha nem értettem meg azokat a fiatalokat, férfiakat, akik azonnal ágyba hurcolják a nőt. És megkezdődnek az elgondolkodtató, megfontolt beszélgetések, kézszorítások, egymás szemébe nézések, melyek felkészítenek minket arra, amit amúgy is mindketten akarunk. De mennyivel szebb és emberibb így!
-
Van az a pasi, aki kinyit, felnyit, megnyit, elvarázsol, boldoggá tesz. Megért, szeret, veled van, támogat, és nem adja fel. Lehet, hogy nehéz lesz, de végigcsinálja, mert tudja, hogy semmit sem adnak könnyen. Higgy benne, és megkapod. Akard, várd, és jönni fog. De ha jön, ne sétálj el mellette. Vedd észre, és vigyázz rá. Szeresd, de ne fojtsd meg a szereteteddel. Adj meg neki mindent, törődj vele, de hagyd meg a szabadságát. Élvezd, hogy van, hogy segít, hogy támogat, de ne vedd magától értetődőnek, hogy ott van. Becsüld meg.
Oravecz Nóra
-
A férfiak megbízhatatlanok. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ismerjük a férfiakat és tudjuk, mit fognak lépni. Ám amikor eljön a pillanat, hogy a sarkukra álljanak és meglépjék – nem is tudom – amit kell, betojnak. A nagy, erős, bátor férfiak, a lányregények és a romantikus filmek hősei, akikre vágyunk, nem léteznek. Csak átverés. A férfiak nem erősek, és nem is bátrak. A pasik beszariak. Tegyük fel, hogy átélnek a szálloda liftjében egy romantikus és szenvedélyes pillanatot. Ám ezt képtelenek feldolgozni. És hogy miért? Mert gyengék.
-
A férfiak zöme nem mer beszélni az érzéseiről, és nem meri őket következetesen felvállalni, inkább elfojtanak, hazudoznak másoknak, miközben saját magukat is becsapják. Erősnek mutatják magukat, miközben belül kocsonyák.
Csernus Imre
-
A férfiak nagyon furcsák. (...) Megüthetnének, ordítozhatnának, megfenyegethetnének, de ők rettenetesen félnek. Félnek egy nőtől. Nem feltétlenül attól, akit elvettek feleségül, de mindig akad egy, akitől rettegnek, és aki aláveti őket minden szeszélyének. Ha más nem, akkor a saját anyjuk.
Paulo Coelho