Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Megszoktam, hogy mindig kimondom, amire gondolok. (...) Az udvariasság mások becsapása, csak szép csomagolásban.

Veronica Roth
🔮 Jövőkép 🗣️ Beszéd
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Megszokásból élni valakivel: hazugság. (...) Mindenki úgy csapja be magát, ahogy akarja. Csernus Imre
  2. Az udvariasság nem jelent mindig egyszersmind jóságot, háladatosságot, kedvességet, de legalább a látszatát kell hogy adja ezeknek; - az embert külsőleg olyan színben jelenteti meg, amilyennek belsőleg valóban lennie kellene. Jean de La Bruyére
  3. Nekem úgy tûnik, az udvariasság és a képmutatás túl gyakran járnak kéz a kézben. Nora Roberts
  4. - Egész életemben azon voltam, hogy mindig mindenkinek megfeleljek. Mégis mindig volt valaki, aki valamiért csalódott bennem. - Tudod, kedvesem, nem véletlen, hogy találkozunk bizonyos emberekkel.
  5. Az udvariasság: annak a felismerése, hogy az emberekkel való együttélésre nincsen más mód, mint a türelem és a jóság. Fligl József
  6. Hallgass! Nem azért jöttem, hogy te beszélj, hanem hogy én elmondjam... én mindig jónak láttalak, mindig őszinte, normális embernek tartottalak, hogy verhettél át, hogy voltál erre képes? (...) Tudod, hogy mi történik, ha egyszer elveszíted a másik bizalmát? Az, hogy soha többé nem hiszel majd annak az embernek! Ha akkor hazudott, most mért ne tenné ugyanazt? Elérted azt, hogy innentől kezdve, soha többé nem lehetek biztos benned. (...) Én a legszebb dolognak hittelek az életemben, de kiderült, hogy a leggonoszabb vagy.
  7. Hangozzék bár kegyetlenül, unottan. Egy szó elég. Nem értem félre majd. Ami eszedbe jut - pont az legyen. Mondd ki! De jól vigyázz. Végül még elhiszem. Karafiáth Orsolya
  8. Nincs megtévesztőbb, mint a látszólagos szerénység. (...) Gyakran ingadozó véleményt takar, néha pedig nem egyéb, mint rejtett dicsekvés. Jane Austen
  9. Az ember ne mindig mondjon meg mindent, mert az ostobaság; de amit mond, azt mondja, ahogy gondol­ja. Michel de Montaigne
  10. Alaposan elferdült már az értékítélet, Hiába nézed, mégis tévesen ítéled meg, Mi a jó, mi a rossz, mi szép vagy csúnya. Vagy csak direkt torzítasz a hazugságok mögé bújva? De durva! Te még magadat is becsapod, Mert megszoktad, hogy a boldogságot csomagolva kapod. Sub Bass Monster
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat