Melletted millió ember nézi, hogy hova lép. Nagyon szépek, mégsem élnek. Vannak, de ez nem elég, Szívük mélyén sötétség van a szivárvány helyén. Te olyan más vagy: nagyon vártad, hogy jöjjön érted a fény.

Kapcsolódó idézetek

1. Valahogy a szív mindig messze jár... Keresed a jót, hátha rád talál. Kutatod a szépet, akarod az elmúlt időt. Idegen az út a lábad előtt, Te vagy, aki megleptél, nem számítottam rád, De amikor rám néztél, éreztem, nincs tovább, Te legyél a kezdet, légy a végső állomás, Maradj még egy életen át! Caramel
2. Az emberek nem látnak, csak néznek. Ürügy kell, hogy elfelejtsék maguk baját. Inkább sóvárognak, s vágyják életed, bele sem gondolva, hogy talán, neked sem könnyebb a világ. Sohonyai Attila
3. Azt hiszed, attól létezel, hogy boldogtalan vagy. Vannak, akik csak a problémáik tükrében léteznek, és kényszeresen, állandóan ezekről beszélnek. (...) Nem állnak meg, hogy átérezzék: itt vagyok. Paulo Coelho
4. Millió nő között alig akad egy tökéletes szépség. A többi elnézésre, megértésre szorul. Csak a lélek pótolhatja a fogyatékosságokat. Camil Petrescu
5. Bárcsak érezném, ahogy te érzel, mélyen a szívedben ott legbelül. Bárcsak láthatnám, ahogy te látod ezt a világot. De én máshogy érzem, és másképp látom.
6. Rengeteg embernél végignézem, hogy noha szemmel láthatók a kereteik, amelyek lehetőséget adnak ahhoz, hogy mosolyogva tudjanak élni, mégsem akarják elfogadni ezeket a kereteket. Olyan határokat feszegetnek, amelyeket nem lehet átlépni. Csernus Imre
7. Nem olyannak látod az embereket, amilyenek, hanem amilyeneknek látni akarod őket. Ebből sok csalódásod lehet még.
8. Ezek fájnak. Ezek enyémek, szépek. Ez voltam én. Valaki, aki készül, Valaki, aki árván erre tévedt S akinek útja végtelenbe mélyül... Juhász Gyula
9. Sok ember üldözi a boldogságot, mert úgy vélik, hogy nekik kell utolérniük. Ilyenkor mintha szemellenző lenne rajtuk, csak rohannak és rohannak. Pedig a boldogság valójában utánuk fut, és nem tudja beérni őket, mert annyira gyorsan szaladnak a boldogság után. Bert Hellinger
10. Látom a nappalt, ahogy létezel, Idegen szemek kívánnak, érintenek. Éhes világ, és csak mosolyognának rajtam, Fájdalmam üvölteném, de elrejtem, el kell rejtenem. Edda