Mélyen a vaksötétben, holtan, de mégis ébren. Magányom börtönében, rátok még jól emlékszem. Mindnyájan körbeálltok, tudom, soha nem sajnáltatok.

Kapcsolódó idézetek

1. Magányos árnyék az éjben, balsorsod börtönbe zárt. Az ég engem küldött, hogy meglásd, van, ki gondol rád.
2. Abban is van mindig valami öröm, Mikor valakit hátam mögött hagyok. Valakit, valamit. Fogva tartottak, lekötöttek. Most újra magam vagyok. Balázs Ferenc
3. Azt kívántam, hogy bárcsak lenne mindig vaksötét, Hogy senki se lássa, ha felébresztem a kísértés ördögét. Számolom azóta néha még a távoli perceket, Hogy elmondhassam majd azt a pár őszinte szót neked.
4. Magányos dolog a gyász. Nem számít, hányan gyászolnak velem, újra egy börtöncellában érzem magam. Még amikor próbálnak megnyugtatni, akkor is érzem a köztünk lévő falat, amit ez a rettenetes esemény vont közénk, hogy teljesen elszigeteljen mindentől. Jodi Lynn Picoult
5. Soha nincs teljes csend, valahol valami mindig zúg, és ebbe a zúgásba ilyenkor bármit könnyû belehallani. Halottnak tettetem magam, mozdulatlanul fekszem az ágyon, várom, hogy miután végigszaglászták mindenemet, ezek a furcsa érzések végre békén hagyjanak. Dékány Dávid
6. Neked soha el nem felejtem, Hogy kimondasz dolgokat helyettem. Te vagy a hang, te vagy a fény, Melyben újjászülettem. Ákos
7. Ha még egyszer láthatnálak benneteket! Ha csak annyit tudnék, életben vagytok-e? Vagy, ha Isten őrizz, megbizonyosodnék róla, hogy ti már... nem! Ezt nem tudom végiggondolni! Álmatlanság kínoz. Vágyom utánatok, erősebben az éhségnél és szomjúságnál, ugyanakkor félek a bizonyosságtól. Nagyon fáradt, öreg ember lettem. Ha hozzátok fûző gyötrő kötelék nem feszülne bennem, alázatosan átengedném magam a rohamos hanyatlásnak. Valójában halott vagyok. Így azonban reménykedve és szorongva mégis hazamennék. Akár kísértetnek is. Haza. Hozzátok! Szepes Mária
8. Mi, akik itt vagyunk, és hiányolunk téged, igen, mi, akik még itt tengődünk, a földi élet homályos derengésében, könyörgünk, hogy ne kelljen túl sokat bûnhődnöd a tettedért; nagy fájdalmakban volt részed, sötét árnyakban. Bízunk az örök kegyelemben. Jón Kalman Stefánsson
9. Míg ki nem huny a fény, emlékezem rád, és nem feledlek a sötétségben sem. Agatha Christie
10. Intek, de nem látjátok Sírok, de nem halljátok Szólok, de nem figyeltek Kérdezek, nem feleltek Mindnyájan körbeálltok Tudom, soha nem sajnáltatok. Pokolgép