Mennyire esetlegessé válik az idő, amint múlt lesz belőle! Ez vigasztaló, elrémítő és megnyugtató is egyszerre.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy pillanatnyi öröm vagy bánat is megtanít arra, hogy az idő képlékeny. Vannak érzelmek, melyek felgyorsítják, mások lelassítják; néha úgy tûnik, hogy elveszett - mígnem egyszer csak tényleg elvész, és soha nem tér vissza.
2. A nagyon nagy öröm, ami olyan nagy, hogy az már felfoghatatlan - amikor elérkezik az ideje, kiszabadít mindenféle sötétséget, mindenféle kínokat és félelmeket. Ingmar Bergman
3. Az idő korántsem olyan, amilyennek látszik. Nemcsak egy irányban halad, hanem egyszerre létezik benne a jövő a múlttal. Albert Einstein
4. A múltnak is volt keserûsége, s a jelenvaló kornak is van öröme. Eötvös Károly
5. Az élet szépsége és egyben csúfsága, hogy minden véget ér. A rossz időszakoknak is van egy vége, és sokszor közelebb van a vége, mint gondolnánk.
6. Sokszor gondolom, milyen különös ez a világ. Szívből reméljük, hogy viszontlátunk valakit, sőt egészen biztosak vagyunk benne. Aztán múlik az idő, és micsoda meglepetés, amikor egyszerre bekövetkezik! Agatha Christie
7. Az idő, amilyen könyörtelen, olyan képlékeny is. Stephen King
8. Minden mulandó, de amíg múlik, nagyon érdekes.
9. Az idő nagyon relatív. Van, akinek pörög, van, akinek vánszorog, van, akinek megújul, és van, akinek megreked. Turóczi Ildikó
10. Van valami megnyugtató abban, hogy az élet állandóan változik, hogy minden elmúlik, hogy ez is része az egésznek.