Ugrás a tartalomra
Mennyire vagyunk képesek valakit igazán kívülről és igazán tárgyilagosan megfigyelni? Mennyire hiteles a véleményünk akár arról az emberről is, aki mellett évtizedeket töltöttünk el? Mit tudunk arról, hogy min tûnődik mosolya mögött? Csak annyit tudunk, amennyit magunkon, önmagunkon megfigyelve és kísérletezve megtanultunk az emberiségről; ez az egyetlen igazi alaptanulmányunk, amelyet csupán színez, kiegészít, s a tőlünk teljesen eltérő példák sokkhatásával hitelesít a tapasztalat. Ez a külső tapasztalat - a "másokat tapasztalásunk".
Kapcsolódó idézetek
-
Amit tapasztalunk, az legtöbbször egy nagy, összefüggő massza. Amikor azonban elkezdünk figyelni, rájövünk, hogy az észlelésünk többrétegû: belső és külső tapasztalásokból áll, és ezeken belül is többfelé ágazik. Belső tapasztalásunk gondolatokból, érzésekből és fizikai érzetekből áll; külső tapasztalásunk a környezetből, saját és mások viselkedéséből, tetteiből tevődik össze. Mindezek egyenként és egyszerre keletkeznek, kölcsönhatásban állnak, és hatnak egymásra.
-
Általában véve úgy véljük, hogy pontosan ismerjük a preferenciáinkat és a személyiségünket, igazából azonban egyáltalán nem ismerjük önmagunkat (és határozottan nem annyira jól, mint amennyire hisszük). Ugyanúgy megfigyeljük önmagunkat is, ahogyan megfigyeljük és megítéljük mások cselekedeteit - és ezekből a cselekedetekből következtetünk arra, hogy kik vagyunk és mit szeretünk.
Dan Ariely
-
Nincs rá bizonyítékunk, hogy a többi ember a miénkhez hasonló öntudattal rendelkezik és él. Azt tudjuk, hogy mi rendelkezünk öntudattal, mert közvetlen tapasztalásunk van a gondolatainkról, az érzéseinkről, arról a megfoghatatlan valamiről, hogy milyen érzés élni, de mások öntudatáról nincs tapasztalatunk, és ezért... és ezért nem tudhatjuk biztosan, hogy mások is élnek, valóban élnek, és úgy tapasztalják meg az életüket, ahogy mi a sajátunkat. Lehet, hogy csak mi vagyunk olyan valódi személyek, akiket emberekként viselkedő, üres bábuk vesznek körül, ám nincs olyan belső életük, mint nekünk.
-
Ha évekig együtt élsz valakivel, akkor is előfordulhat, hogy nem igazán ismered ki; csak azt tudhatjuk egy emberről, amit ő megmutat nekünk. Ami belül van, az pedig lehet a szöges ellentéte annak, ami látszik.
Sara Crowe
-
Helytelen az embereket külsőségek alapján megítélni és elítélni. Nemegyszer megtörténik, hogy másképp látjuk a dolgokat, mihelyt kiderülnek az okok és összefüggések.
-
Vannak dolgok, amiket csak akkor érthetünk meg, ha velünk történnek. Nincs semmi más mód kilesni őket. Csak maga a történés ad felvilágosítást arról, hogy mi is történt valójában. Lehetnek róla elképzeléseink, hogyha elég bátor és vad a fantáziánk, de csak akkor értjük meg, ha ténylegesen megtörténik. Ez még akkor is így van, ha nem tudjuk vagy nem akarjuk megfogalmazni, vagy mert nem is lehet megfogalmazni, mert a megfogalmazás meg sem közelíti, sőt megöli, megsemmisíti a megszerzett tudást.
Forgách András
-
Ahogyan változnak a dolgok, úgy mi is képesek vagyunk velük változni és elfogadni a körülöttünk lévő világ és önmagunk folytonos változását. Ha ezt valaki elfogadja, az persze sok esetben úgy tûnik, mintha újrakezdés lenne, de alapvetően egy folyamatos változás, amiben benne vagyunk.
Kollár-Klemencz László
-
Önmagunkat sem érthetjük meg teljesen soha, nemhogy valaki mást, akit csupán a saját szubjektivitásunk torzító lencséjén át láthatunk. A képben, amit róla alkotunk, mi magunk is benne vagyunk. A másik ember személyiségéből ráadásul csak annyit láthatunk, amennyit a szavai és a cselekedetei megmutatnak, sosem az egészet. Arra pusztán következtetnünk lehet, így máris megduplázódik a torzító hatás.
Kartali Zsuzsanna
-
Egy másik ember mindig többet lát belőlünk, mint mi saját magunkból (...). Amiket magunknak sokszor nehezünkre esik beismerni, amit rejtegetünk magunk elől, az a hozzánk közel állóknak valamikor jóval egyértelmûbb és nyilvánvalóbb tény.
Szentesi Éva
-
Maga a szeretet nem egyéb, mint hogy valakit mélyen érzünk, mélyen belelátunk a szemei mögé, a lelkébe, és bármilyen külső mögött felismerjük, hogy "Õ az!". Érezzük a gondolatait, és gondoljuk az érzéseit.
Müller Péter