Amit tapasztalunk, az legtöbbször egy nagy, összefüggő massza. Amikor azonban elkezdünk figyelni, rájövünk, hogy az észlelésünk többrétegû: belső és külső tapasztalásokból áll, és ezeken belül is többfelé ágazik. Belső tapasztalásunk gondolatokból, érzésekből és fizikai érzetekből áll; külső tapasztalásunk a környezetből, saját és mások viselkedéséből, tetteiből tevődik össze. Mindezek egyenként és egyszerre keletkeznek, kölcsönhatásban állnak, és hatnak egymásra.

Kapcsolódó idézetek

1. Az észlelés elsősorban nem a külvilágból érkező jelektől függ, hanem sokkal inkább az ellenkező irányba tartó észlelési előfeltételezésektől. Nem csak passzívan érzékeljük a világot, hanem aktívan teremtjük. Az általunk megtapasztalt világ sokkal inkább belülről kifelé keletkezik, mintsem kívülről befelé. Anil Seth
2. A külső dolgok révén fedezzük fel azt, ami bennünk van, és a belsőnk révén teremtjük meg magunk körül a világunkat. Minden attól függ, milyen vagy legbelül. Robert Lawson
3. Mennyire vagyunk képesek valakit igazán kívülről és igazán tárgyilagosan megfigyelni? Mennyire hiteles a véleményünk akár arról az emberről is, aki mellett évtizedeket töltöttünk el? Mit tudunk arról, hogy min tûnődik mosolya mögött? Csak annyit tudunk, amennyit magunkon, önmagunkon megfigyelve és kísérletezve megtanultunk az emberiségről; ez az egyetlen igazi alaptanulmányunk, amelyet csupán színez, kiegészít, s a tőlünk teljesen eltérő példák sokkhatásával hitelesít a tapasztalat. Ez a külső tapasztalat - a "másokat tapasztalásunk". Bodor Pál
4. Van egy közkeletû félreértése az észlelésnek, miszerint csak csetlünk-botlunk a világban, és passzívan befogadjuk az érzékszerveink közvetítette információkat, akár egy videokamera. Valójában már jó ideje tudjuk, hogy az észlelés sokkal összetettebb vagy kreatívabb folyamat. A teremtő agy állandóan jóslatokat állít elő arról, mi fog történni, amelyek a korábbi tapasztalatainkon alapulnak. Amiről azt hisszük, hogy látjuk vagy halljuk, az nemcsak az érzékszerveinktől kapott információkból származik, hanem ebből a teremtő, jósló folyamatból is. (...) Amikor nagyobb az észlelési bizonytalanság, amikor több zaj van a rendszerben, akkor jobban függünk az előzetes hiteinktől, hogy kiegyenlítsük a bizonytalanságot. (...) A hallucinációk és téveszmék történetek, amelyeket önmagunknak mesélünk, hogy jobban előrejelezhessük, mi vár ránk legközelebb.
5. A tapasztalataink több mindent felölelnek, mint a gondolataink. Minden pillanatban megtapasztalunk valamit, amire nem gondolunk. Roland Paulsen
6. Noha azon nem tudunk változtatni, mit veszünk észre, a figyelmünkön igenis tudunk. A tudatosságunkat tudjuk tágítani vagy szûkíteni, nyitott vagy lehunyt szemmel megtapasztalni. Le tudjuk csendesíteni a bensőnket, hogy többet érzékeljünk kívülről, vagy lecsendesítjük a kinti világot, hogy többet figyelhessünk meg abból, ami belül történik. Rick Rubin
7. Magunkba nézve azt találjuk, hogy a szubjektív élmény szorosan összefügg az észleléssel és az irányítással - azzal, hogy amit érzékelünk, abból kitaláljuk, mit tegyünk. De miért éppen ehhez kapcsolódik a tudatos élmény? Miért nem valami máshoz? Miért nem a test alapritmusaihoz, vagy a sejtosztódáshoz, vagy magához az élet mûködéséhez? Egyesek szerint ezek is a részei, csak kevésbé vesszük észre őket. Én inkább úgy gondolom, hogy a tudatos tapasztalat nem egyszerûen abból születik, hogy a rendszer mûködik, hanem abból, hogy rögzíti azt, ami számít. Ezek az ingerek érkezhetnek kívülről és belülről is, a lényeg, hogy azért követjük őket, mert jelentőségük van, és választ kívánnak. A tudatosságnak tehát funkciója van, nem pusztán a létezés biológiai mellékterméke. Peter Godfrey-Smith
8. Ahogyan változnak a dolgok, úgy mi is képesek vagyunk velük változni és elfogadni a körülöttünk lévő világ és önmagunk folytonos változását. Ha ezt valaki elfogadja, az persze sok esetben úgy tûnik, mintha újrakezdés lenne, de alapvetően egy folyamatos változás, amiben benne vagyunk. Kollár-Klemencz László
9. Igaz, hogy az érzelmeink a bensőnkben zajlanak, de kívülről is látszanak. Akárhogyan próbáljuk is palástolni, előbb-utóbb felszínre bukkannak - és ez befolyásolja, hogy mások hogyan reagálnak szavainkra és tetteinkre. Daniel H. Pink
10. A köztes térben (amely a dolgok közti kölcsönhatásból keletkezik) létrehozott észleléseinket kivetítjük a kint lévő dolgokra. Egy vörös felület például öntől egy méterre levőnek tûnhet, pedig valójában közelebb már nem is lehetne - annak a felületnek a vöröse önben van. Olyan, mintha a szeme és az összes többi érzéke egyesülne agya többi részével, és egy videoprojektort alkotnának. A kinti világ csupán a háromdimenziós vetítőernyőnk. Beau Lotto